80431. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers iszappal vagy egyéb víztartalmú nyersanyaggal dorgozó forgó égetőkemencék hőgazdaságosságának fokozására

Megjelent lí)2;>. évi január lió 18-án. MAGYAR KTRÁLYI |||g SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80431. szám. XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás nyers iszappal vagy egyéb víztartalmú nyersanyaggal dolgozó forgó égetőkemencék hőgazdaságosságának fokozására. LARSEN AXEL MÉRNÖK AALBORGBAN. A bejelentés napja 1920 junius hó 16-ika. Dánországi elsőbbsége 1919 junius hó 4-ike. A víztartalmú cementipari anyagnak, pl. az úgynevezett nyers iszapnak égetésére szolgáló, szokásos működésű forgó kemencéknél az égési termékek a kemence csövét körülbelül 500° C. hőmérsékleten hagyják cl, ami körülbelül azt jelenti, hogy a szén melegtartalmának egyharmada a gáznemű égéstermékekkel közvetlenül a kéménybe távozik. A találmány célja ezen, magában a kemencében fellépő melegveszteségnek csökkentése anélkül, hogy a füst egy részének a kemencén kívül fűtési célokra való ismert elvezetését alkalmaznék. A találmány megértésének megkönnyítésére a forgókemencében végbemenő melegkihasználás és melegelosztás tekint-Ietében előrebocsátjuk a következőket: Képzeljük a víztartalmú anyaghoz való kemencét négy részre osztva és pedig: 1. a vizel gőzöl ögtető övre, ahol a víztartalmú alakban bevezetett nyersanyagot víztartalmától megszabadítjuk és úgynevezett nyersliszté alakítjuk át, 2. a nyerslisztnek 100° C.-ról közel 850° C-ig (a szénsav kiűzésének kezdetéig) való felbővítésére szolgáló övre, 3. a szénsavkiüzési és zsúgorítási övre, melyben a cement égetését befejezzük és végül 4. a eementklinkerek rövid lehűlés i övére, mely közvetlenül a kemence kiveaetőnyilásánál fekszik. Ha egyszerű számítás ós mérés útján megállapítjuk a füst által a kemence öszszes fentemlített szakaszaiban leadott meleget, továbbá a füst és a kezelt massza hőmérsékletét minden egyes öv előtt és után, mely hőmérsékletek az üzem alatt természetesen teljesen állandók, akkor azt találjuk, hogy a füstben a (3) övről a (2) övre való átmenetnél sokkal nagyobb melegmennyiség (kilogrammfok) van jelen, mint amennyi a szárított nyerslisztnek a (2) övben való hevítésére ós az (1) övben a víznek rákövetkező elgőzölögtetéséhez szükséges. A füst tehát a kéményen át a fent említett magas hőmérsékleten távozik. Ezt a melegfölösleget magában a kemencében a jelenleg ismert módszerekkel, melyekkel mostanáig a hőkihasználás növelését megkísérelték pl. kereszteknek vagy láncoknak a vízelgőzölögtetőövben való alkalmazásával, a belső kemencefelületnek a lisztszárítóövben a (2) övben való növelésével stfb. nem lehet kellően kihasználni. Ezen módszerek által ténylegesen csak ugyanazt érjük el, mintha az illető öv csekély mértékű meghosszabbításával.