80339. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence cink nyerésére, cinktartalmú anyagokból desztiláció útján

Megjelent W22. évi december hó 30-án. MAGYAR KIRÁLYI IBBr SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80339. szám. XII/'d. OSZTÁLY. Eljárás és kemence cink nyerésére cinktartalmú anyagokból desztilláció útján1 HOCKING HENRY ÉS BERINGER CORNELIUS RAYMOND GYÁRIGAZGATÓK, MINDKETTEN BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1920 október hó 28-ika. Á cink kobászása a einktartalmú anyagokból, mint ismeretes, száraz úton, a cinkoxidnak szénnel való redukálása és a nyert szincinknek desztillálása által történik. Ezt a műveletet liőbolt- vagy retortakemencékben végzik, a ret.ortákat kívülről fűtik, mely közvetett fűtés maga is már rontja a tüzelőanyagkihasználás hatásfokát. A munka időtartama is lényegesen hosszabbodik azáltal, hogy a retortákba helyezett einktartalmú tömeg átmelegedése is aránylag hosszabb időt vesz igénybe, mert a meleg retortaf alaktól csak lassan jut el a középen fekvő anyagrészekig. A hőbőlt- vagy retortakemencék ezenfelül nagyon komplikált, drága építmények, építésük ezidőszerint a belfölden legyőzhetetlen nehézségekkel jár, mert itthon a kemence részére szükséges profilosan alakított samottretortákat nem csinálják. De ettől eltekintve a cinknek 1

ezidőszerinti retortákban való kobászása a legtökéletlenebh metallurgiai eljárások egyike, melynél 10—25% cink mindig elvész; egy része gőzalakban a retorták pórusain és hasílékain kiáramlik, a nem kondenzált gőz elég, amikor a retortákat megnyitjuk, továbbá a desztillációs maradékok is tartalmaznak még cinket. Végül még nagyon latba esik az a körülmény is, hogy a retorták hamar tönkre mennek. Ezeket a hátrányokat már felismerték és próbálkoztak is a cink kohászásával desztilláció útján aknakemencóben, azonban eredmény nélkül. A nehézségek a kondenzációnál vannak ugyanis az aknakemencében, ahol a cinktartalmú anyagok közvetlenül érintkeznek a redukáló és tüzelő anyagként szolgáló kokszszal, a cinkgőzök az égéstermékek által nagyon felhigíttatnak és ilyenkor tapasztalás szerint a hűtőben nem folyékony, hanem por alakú cinket kapunk, még az esetben is, ha a hűtő hőmérséklete 420" C. a cink olvadási pontja fölött van. A jelen találmány tárgyát tevő eljárás szerint a cinket einktartalmú anyagokból, mint ércekből, salakokból, hamuból, kohá szati maradványokból, ipari és háztartási hulladékanyagokból aknakemencében való desztillálás útján nyerjük. Az aknakemencében a cinktartalmú anyag közvetlenül érintkezik a tüzelőanyaggal. Az aknakemence üzemével kapcsolatosan fent jellemzett nehézségeket a találmány értelmében azáltal sikerült kiküszöbölni, hogy a kemence felfűtését és a tulajdonképeni desztillálást külön-külön fázisokban esz-