80272. lajstromszámú szabadalom • Fémtömítés csővezetékekhez, kazánokhoz, tartányokhoz és más effélékhez

Megjelent 1922. évi december hó 18-án. MAGYAR KTRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80272. szám. Ve/l. OSZTÁLY. Fémtömítés csővezetékekhez, kazánokhoz, tartányokhoz és máseffélékhez. GLASOWSKI ALAJOS ÁLLAMI MŰVEZETŐ GLEIWITZBEN. A bejelentés napja 1921 március hó 5-ike. Elsőbbsége 1920 február hó 20-ika. A találmány tárgya fémtömítés, aminő az iparban csővezetékek, hengerek, kazá­nok, edények, tartányok, vagy más oly ké­szülékek karimás összeköttetéseinél gyak­ran talál alkalmazást, amelyben gázok vagy folyadékok a környezettel szemben vagy általában oly terekkel szemben töké­letes tömítéssel zárandók el, amelyekben kisebb nyomás uralkodik. Az iparban fel­lépi! azon általános törekvés mellett, hogy mindinkább nagyobb nyomásokat igyek­szenek alkalmazni, a tökéletes tömítésnek mind nagyobb jelentősége van. A tökéle" les tömítés sok esetben feltétele a célba­vett haladásnak. Számos fémtömítés ismeretes, amelyek mind azonos célt követnek. Ezek a fém­tömítések lényegileg lájry vagy félig lágy fémekből , mint például ólomból, cinkből, rézből vagy ezek ötvözeteiből készülnek, tehát egészen általánosan olyan fémekből, amelyeknek aránylag nagyfokú szívósság és simulékonyság mellett kicsiny szilárd­sági tényezője van, úgy, hogy már arány­lag kicsiny erők túllépésénél állandó alak­változást szenvednek. Az említett fémek alkalmazása esetén nagy fajlagos nyomás egyáltalán nem érhető el, sőt már arány­lag kicsiny felületi nyomás elérésénél az anyag szétterülése vagy szétlapítása kö­vetkezik be. Az edd ÍÍÍ ismretes fémtömíté­sek a szokásos viszonyok mellett, aminők csövek, hengerek, kazánok, tartányok stb. tömítésénél általánosan fellépnek, már sze­relésnél az összekötő csavarok meghúzá­sánál állandó alakváltozást szenvednek, miáltal az eredetileg megállapított tömí­tési felületek megnövekednek. Ez a hát­rány üzemközben változó terhelésnél, kü­lönösen változó hőmérsékletnél fokozódik, minek viszont az a természetes következ­ménye, hogy a tömítési felület növekedé­sével a tömítési felület egységére eső faj­lagos területi nyomás csökken. Azon fém­tömítések csoportjába, amelyeknél a tömí­tési felület nagysága változó terhelésnél megváltozik, az acél- vagy vasbádogból való ismeretes tömítések is tartoznak, amelyeknek hullámalakú keresztmetszete van, mimelett a efliiletegységre eső fajla­gos felületi nyomás csökken vagy legalább is meghatározott határokon túl való emel­kedést nem enged meg. Ismeretesek to­vábbá oly fémtömítések, amelyeknél ellen­állóképes anyagból, mint például acélból vagy vasból belső kemény magot képlé­keny, lágy és simulékony fémből való bur­kolat vesz körül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom