80228. lajstromszámú szabadalom • Pótlólagos fékhengerrel bíró légszívófék

Megjelent Í1022. évi december h« ití-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80228. szám. V/b. OSZTÁLY. Pótlólagos fékhengerrel bíró légszívófék GEBRÜDER HARDY CÉG BÉCSBEN. A bejelentés napja 1920 október hó 29-ike. Elsőbbsége 1919 április hó 19-ike. Hogy gyorsjárású vasúti járművekhez való légszívófékeknél a féktuskók és a kerékabroncsok közt nagy kezdeti nyomást érjenek el, ajánlották már, hogy két fékhengert vagy két fékhengercsoportot úgy engedjenek hatni ugyanarra a fékrudazatra, hogy — gyorsfékezések megindításakor — előbb mindkét fékhenger, ill. fékhengercsoport jöjjön működésbe, hogy ezzel a féktuskók kivánt nagy kezdeti nyomását érjék el,- majd — a sebesség csökkenése és a féktuskók és a kerékabroncsok közt lévő súrlódási együtthatónak ezáltal előidézett növekedése után — a két fékhenger (fékhengercsoport) egyikét, a pótlólagos fékhengernek (fékhengercsoportnak) nevezett fékhengert, alsó és felső hengertere (fékkamrája) közt összeköttetés létrehozásával, a féktuskó felfüggesztőművében fellépő tangenciális húzással működtetett ismert kiegyenlítő emelő működésen kívül helyezi, míg ellenben a másik, a normális fékhenger (fékhengercsoport) tovább is működésben marad. Ugy választották meg ekkor a berendezést, hogy — könnyű vagy úgynevezett üzemi fékezéseknél — a pótlólagos fékhenger (fékhengercsoport) egyáltalában nem jött működésbe, hanem csak a normális fékhenger (fékhengercsoport), Ekkor azonban az a hátrány lépett fel, hogy — hosszabb idei, üzemi fékezés mellett végbemenő, lejtőn lefelé menetkor — a nem teljesen légmentesen zárt tömítőszelencéken át levegő nyomult be a pótlólagos fékhenger alsó kamrájába, ami a pótlólagos fékhengernek nem kivánt működtetéséhez vezetett. A jelen találmány már most megszünteti ezt a hátrányt és pedig azálal, hogy minden egyes fékezés alkalmával, tehát űgy gyors-, mint minden egyes üzemi fékezésnél, a pótlólagos fékhenger (fékhengeresoport) is, a normális fékhengerrel (fékhengercsoporttal) egyidejűleg, működésbe jön, mire — a féktuskók és a kerékabroncsok közt a súrlódási együttható növekedésének megfelelően — a pótlólagos fékhengert (fókhengercsoportot) az említett kiegyenlítő emelő, ismert módon, működésen kívül helyezi. További hátránya az ismert ilyen fajtájú fékberendezéseknek az, hogy a pótlólagos fékhenger felső és alsó kamrájának egymással a kiegyenlítő emelő működtetésekor bekövetkező összeköttetése, ezekben a kamrákban és a külön légtartályban a légritkulásnak nagyobb mértékű csökkenését idézi elő, mint amennyi a pótlólagos fékhengernek működésen kí-