80103. lajstromszámú szabadalom • Fertőtlenítőszer
Megjelent 1922. évi december hó 7-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80103 szám. XXI/b. OSZTÁLY. Fertőtlenítőszer. DR KERESZTY GYÖRGY ÉS D" WOLF EMIL VEGYÉSZEK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1920 január hó 28-ika. A testnek, különösen a kéznek fertőtlenítésére használt fertőtlenítőszerek nagy részének hátránya, hogy az irha zsírtartalmára vagy a bőrfelület zsíros szennyeződésére hatástalanok, úgy hogy rendszerint igen hosszú időn át kell a fertőtlenítendő hőrfelüiletet mechanikailag, keféléssel, mosással stb. tisztogatni, amíg a zsíros részek mechanikus fellazítása s eltávolítása révén a tulajdonképeni fertőtlenítőszer a bőrfelületre hathat s azt sterillé teheti. A találmány tárgya, mely ezen hátrány kiküszöbölését és ennek megfelelően a tökéletes sterilizálás gyorsabb elérését célozza, egy magában véve ismert fertőtlenítőszemek s egy a fertőtlenítőszerrel szemben chemiailag hatástalan illő zsíroldószernek benső elegyéből áll. Ilyen fertőtlenítőszert pl. az ismert mészhypochlorit-készítményeknek és benzinnek, tetrachlorathamnak stb. oly arányban való keverése által létesíthetünk, hogy a termék pasztaszerű halmazállapottal bírjon. Használatkor először a száraz kezek közt kenjük szét a pasztát s azután megnedvesítve, szappan helyett használjuk. A pasztában lévő oldószer a hámréteg zsírtartalmát oldja s azután emulgálódik, úgy hogy a fertőtlenítőszer könnyen tud a bőrfelületbe hatolni. A paszta a találmány értelmében a zsíroldószeren és fertőtlenítőn kívül vizet is tartalmazhat, mely esetben nem szárad ki. Az ilyen emulsio zsíroldó hatása a zsírói dószer finoman elosztott állapota folytán majdnem egyenlő a vízmentes pasztáéval. A zsíroldószereket tartalmazó ilyen fertőtlenítő pasztáknak hátránya, hogy a kezet egyrészt a zsír elvonása, másrészt a fertőtlenítőszernek többé-kevésbé izgató hatása folytán repedezetté, érdessé, szárazzá teszik. Ezen hátrányt a találmány értelmében teljesen elkerüljük azáltal, hogy a fen tnevezett alkatrészeken kívül még egy ! az oldószerben oldható zsírt vagy zsírosító anyagot is kebelezünk a pasztába, oly mennyiségben, mely lényegesen kisebb annál, melyet a pasztában levő oldószer öszszesen oldani tudna. Az ilyen zsírosított paszta használatakor eleinte az oldószer, melynek oldóképességét a bekevert zsírosító anyag csak részben köti le, a bőrfelületet zsírtalanítja s a fertőtlenítőszer hatását ezáltal elősegíti; ugyanekkor azonban a zsíros emulsio, mely finom elosztásánál fogva állandóan sterilizál ódik, a 1er
