80007. lajstromszámú szabadalom • Bordás fűtőcső
Megjelent 19*52. évi november hó .'ÍO-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80007. szám. II h. OSZTÁLY. Bordás fűtó'cső. DICKOW KARL RÉZMŰVES (JABLONZBAN. A 74386. sz. törzsszabadalom pótszabadalma, melynek bejelentési napja 1918 augusztus hó 14-ike. Elsőbbsége 1917 november hó 14-ike. A találmány tárgyát a törzsszabadalomban védett berendezés javítása képezi és a találmány abban áll, hogy az üreges fűtőbordák útján a fűtőcsövet egész hoszszában körülvevő, térbelileg összefüggő fűtőköpenyt, illetve üreges köpenyt hoznak létre, melynek egész hossza meptén a levegő cirkulál. Ezen berendezéssel lehetővé tesszük, hogy a lehetőleg sok borda elrendezésére rendelkezésre álló tér tökéletes kihasználása mellett a hőnek a fűtőcsőről a bordára való átvitelét közvetítő felfekvési peremek vagy karmantyúk szélességét igen bőségesen méretezhessük, úgy hogy a sugárzó hő lehető legnagyobb mértékű kihasználása és az egyes bordák sokkalta gyorsabb felhevítése biztosítva van. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának példakép vett foganatosítási alakja van feltüntetve. A bevezetésben említett cél elérésére az üreges bordát alkotó (1, 2) részek oldalt hengeres (3, 4) toldatokkal vannak ellátva, melyekhez az üreges bordatest belseje felé hajlított rugalmas Í8) felfekvő karmantyú csatlakozik. A-', üreges bordáknak egymással szomszédos (ő, fi) felületei a (7) áttörésekkel vannak ellátva, melyeken át a levegő keringhet, úgy hogy ilyinódon több üreges bordatest egymáshoz sorakoztatása által összefüggő üreges köpenyt kapunk, melynek egész hosszán a felmelegítendő levegő keringhet. A levegő ezen üreges testbe ugyanúgy, mint a törzsszabadalom tárgyánál az egyes üreges bordatestekben kiképezett nyílásokon át lép be. Hogy az egyes üreges testek lehetőleg gyors felmelegedését érjük el, a felfekvő peremet vagy karmantyút lehetőleg szélesen kell kiképezni. Ezt azonban az egyes üreges testeknek eddig ismert alakjánál csakis az üreges testek számának rovására lehetett elérni. A találmány értelmében ezen pereinek Vagy karmantyúk befelé vannak hajlítva. Ezen elrendezéssel egyrészt azt érjük el, hogy a valamely meghatározott, rendelkezésre álló térben az üreges testek számát a peremszélességre való tekintettel nem kell korlátozni, hanem a perem szélessége akár az üreges borda egész szélességével egyenlő lehet. Hogy az egymás mellé sorakoztatott