79802. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkályha alakkövekből

Megjelent 1922. évi november hó 9-ón. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 79802. szám. II/h. OSZTÁLY. Fűtőkályha alakkövekből. C. A. SCHUPPMANN CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1919 november hó 22-ike. Német elsőbbsége 1918 november hó 21-ike. Jelen találmány tárgya üreges alakkövekből képezett oly fűtőkályha, mely tanult munka igénybevétele nélkül építhető fel és igen olcsó előállítása dacára a fűtőanyag jó kihasználását biztosítja. Azon célunkat, hogy a fűtőanyagot igen egyszerű összeépítés mellett is jól használjuk ki, a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy a lángcsatornákat tartalmazó alakköveket két elkülönített sorban a kályhát egész mélységében áthatoló fülke mindkét oldalán építjük fel, amikor is az alakkövek két sora a kályhának főzőkályha gyanánt való kiképzése esetén a tűzhelyet fogja közre, úgy hogy a tűzhely fedele egyúttal a fiiíke fenekét képezi és főzőhely gyanánt szolgálhat. A találmány tárgya a mellékelt rajzon példaképen főzőkályha gyanánt való foganatosítási alakjában van feltüntetve. Az 1. ábra a kályha távlati képét mutatja, a 2. és 3. ábra pedig a 3. ábra 2—2, illegve a 2. ábra 3 -3 vonala mentén vett kereszt-, illetve függélyes metszetet mutat. A kályhát képező alakkövek (l)-el vannak jelölve. Mindegyik alakkő egymástól a (2) gerinc által elválasztott két (3, 4) csatornával bir, mely csatornák az egymás fölé rakott alakkövekből álló fűtőoszlopokban alulról egészen a kályha fedeléig végighaladnak. Az alakkövek két sora között foglal helyet a tűzhely, mely a rajzon látható foganatosításnál vasszekrényben van elhelyezve, ez utóbbi mellső részében az (5) rostéllyal és az ezalatt levő (6) hamuládával van ellátva, míg a tűzhely hátsó része az (5) rostély magasságában lefelé a zári; (7) fenék által van lefedve. A /.ávt (7) fenéi: alatt üreges ítér foglal helyet, melybe oldal ról az alakkövek két sorának hátsó <4> lángcsatornája torkol, amint ezt a \ ábrán látható keresztmetszet muta.ja. A tűztér mellső részéből az (5) rostéiyfelület felett oldalágak vezetnek a (3) lángcsatornákhoz. Az alakkövek két sorának felső végén a (3) és (4) lángcsatornák egymással vannak összekötve. Az égési gázok tehát a tüztérbői az oldalt levő két (3) lángcsatoniába szállnak és azután a (4) lángcsatornákban leesnek, hogy a másik végen ismét egymással szembe áramoljanak, mire a (8) kéménybe lépnek át. A fülke elrendezése azzal a következménnyel jár, hogy a (3, 4) lángcsatornák mindegyik falhatárolása, az alakkövek (2) gerincétől eltekintve, sugárzó fíítőfelület gyanánt hat. Ez a tűztérben fejlesztett égési gázok megosztásával kapcsolatban oly erőteljes hősugárzás lehető-