79719. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lisztnek gabonaszemekből vagy egyéb termékekből való előállítására
Megjelent 1922. évi október hó Sf -én. MAGYAR KIRÁLYI ||ggP SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 79719. s^ám. X/i. OSZTÁLY. Eljárás lisztnek gabonaszemekből vagy egyéb terményekből való előállítására. BARTMANN LUDWIG MÉRNÖK BERLINBEN. A bejelentés napja 1921 február hó 19-ike. A találmányt eljárás képezi lisztnek gabonaszémekből lehetőleg nagy pelyhek alakjában való előállítására, a héj nagyobb mértékű szétforgácsol ásának elkerülése, valamint a liszt és héj forgácsok keveredésének megakadályozása mellett,. Az eljárás értelmében a gabonaszemeket két fokozatban dolgozzuk fel és pedig olyképpen, hogy az első fokozatban minden egyes szemet lehetőleg párhuzamos síkok mentén történő vágásokkal egyes részekre osztunk és emellett a szeletekből kihulló lisztet a képződő héjforgácsokkal együtt legelőnyösebben azonnal eltávolítjuk, mire az eljárásnak második fokozatában a lisztet az egyes szeletekből a héj szétzúzása mellett nagy pelyhek alakjában fölszabadítjuk és végül a héjat és lisztet osztályozás útján külön választjuk. A mellékelt rajzon az eljárásnak első fokozatát szemléltettük. Az 1. ábrán (a) a gabonaszem, melyet pl. az (1, 2, 3, 4) vonalak mentén három (b) szeletre és két (c) fejre vágunk szét. A szeletelésnél szem előtt kell tartani azt a követelményt, hogy a kapott szeletek vastagsága lehetőleg egyenlő legyen és hogy a fejek vastagsága a szeletek vastagságával körülbelül megegyezzék. Minden feldolgozandó gabonafajtánál a szeleteknek célszerűen egy bizonyos maximális vastagságát állapítjuk meg. Ezt különbözőképpen, így pl. azáltal érhetjük el, hogy vágószerszámként vékony fűrészlapokat vagy késpengéket használunk, melyeknek egymástól való (d) távolsága a (b, c) szeleteknek kivánt maximális vastagságával egyenlő, míg a szemeket megfelelő ütközőlécek segélyével a fűrészeknek vagy késeknek hatáskörében tartjuk. A szeletelésnél természetesen liszt képződik, mely tiszta lisztnek és finom héjforgácsoknak keverékéből áll és melyet a szeletektől legcélszerűbben azonnal. szeletelés közben tökéletesen elválasztunk, oly célból, hogy ez a szeletelésnél képződő liszt az eljárásnak második fokozatában kapott terméket ne tisztátlanítsa. A szétvágással kapott (b, c) szeletek vagy szeletrészek az (s) héjburokból és a lisztet tartalmazó (in) testből állnak, mely természetes állapotát megtartva a héjhoz tapad. Az eljárásnak második fokozatában az említett szeleteket nyomó, húzó vagy nyiró erő hatásának tesszük ki, azáltal, azokat kefélőgépekbe, hengerszékekbe vagy más, zúzóan vagy nyújtóan ható gépekbe tápláljuk. Minthogy az egyes szeletek vastagsága egyenlő, azokra a nyomó-, húzóvagy nyíróerők tökéletesen egyenlően hatnak, sőt az erőhatásokat a szeletek vastag-