79719. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lisztnek gabonaszemekből vagy egyéb termékekből való előállítására

Megjelent 1922. évi október hó Sf -én. MAGYAR KIRÁLYI ||ggP SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 79719. s^ám. X/i. OSZTÁLY. Eljárás lisztnek gabonaszemekből vagy egyéb terményekből való előállítására. BARTMANN LUDWIG MÉRNÖK BERLINBEN. A bejelentés napja 1921 február hó 19-ike. A találmányt eljárás képezi lisztnek ga­bonaszémekből lehetőleg nagy pelyhek alakjában való előállítására, a héj na­gyobb mértékű szétforgácsol ásának elke­rülése, valamint a liszt és héj forgácsok ke­veredésének megakadályozása mellett,. Az eljárás értelmében a gabonaszemeket két fokozatban dolgozzuk fel és pedig olykép­pen, hogy az első fokozatban minden egyes szemet lehetőleg párhuzamos síkok mentén történő vágásokkal egyes részekre osztunk és emellett a szeletekből kihulló lisztet a képződő héjforgácsokkal együtt legelőnyösebben azonnal eltávolítjuk, mire az eljárásnak második fokozatában a lisz­tet az egyes szeletekből a héj szétzúzása mellett nagy pelyhek alakjában fölszaba­dítjuk és végül a héjat és lisztet osztályo­zás útján külön választjuk. A mellékelt rajzon az eljárásnak első fokozatát szemléltettük. Az 1. ábrán (a) a gabonaszem, melyet pl. az (1, 2, 3, 4) vona­lak mentén három (b) szeletre és két (c) fejre vágunk szét. A szeletelésnél szem előtt kell tartani azt a követelményt, hogy a kapott szeletek vastagsága lehetőleg egyenlő legyen és hogy a fejek vastag­sága a szeletek vastagságával körülbelül megegyezzék. Minden feldolgozandó ga­bonafajtánál a szeleteknek célszerűen egy bizonyos maximális vastagságát állapít­juk meg. Ezt különbözőképpen, így pl. az­által érhetjük el, hogy vágószerszámként vékony fűrészlapokat vagy késpengéket használunk, melyeknek egymástól való (d) távolsága a (b, c) szeleteknek kivánt maximális vastagságával egyenlő, míg a szemeket megfelelő ütközőlécek segélyé­vel a fűrészeknek vagy késeknek hatáskö­rében tartjuk. A szeletelésnél természete­sen liszt képződik, mely tiszta lisztnek és finom héjforgácsoknak keverékéből áll és melyet a szeletektől legcélszerűbben azon­nal. szeletelés közben tökéletesen elválasz­tunk, oly célból, hogy ez a szeletelésnél képződő liszt az eljárásnak második foko­zatában kapott terméket ne tisztátlanítsa. A szétvágással kapott (b, c) szeletek vagy szeletrészek az (s) héjburokból és a lisztet tartalmazó (in) testből állnak, mely termé­szetes állapotát megtartva a héjhoz tapad. Az eljárásnak második fokozatában az említett szeleteket nyomó, húzó vagy nyiró erő hatásának tesszük ki, azáltal, azokat kefélőgépekbe, hengerszékekbe vagy más, zúzóan vagy nyújtóan ható gépekbe tápláljuk. Minthogy az egyes szeletek vas­tagsága egyenlő, azokra a nyomó-, húzó­vagy nyíróerők tökéletesen egyenlően hat­nak, sőt az erőhatásokat a szeletek vastag-

Next

/
Oldalképek
Tartalom