79568. lajstromszámú szabadalom • Patkány és egérfogó

Megjelent 1922. évi október lió 18-áit. MAGYAR KIRÁLYI ffl|J SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 79568. szám. X/e. OSZTÁLY. Patkány- és egérfogó. LÓRÁND SÁNDOR IPARMŰVÉSZ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1920 junins hó t2-ike. Jelen találmány tárgya patkány- és egérfogó, mely rendkívüli egyszerűsége, olcsósága, 'biztos működése és nagy tel­jesítőképessége által tűnik ki. Különös előnye jelen patkány- és egérfogónak, hogy csak igen kevés könnyű és köny­nyen szállítható alkatrészből áll; bárhol gyorsan felállítható és üzembehely ez­hető, amihez nem szükséges egyéb, mint bármilyen vízzel telt vödör vagy esetleg gödör, mely fölé a fogókészülé­ket felállítjuk. Jelen patkány- és egérfogó a fogó­készülékeknek azon csoportjába tarto­zik, melyeknél a csalétket elérni igyekvő állat billenőhídra jut, mely az állat sú­lya alatt lesülyed, miáltal az állat le­zuhan és a. billenőhíd alatt elrendezett víztartó nyba. lnill. Jelen találmány el­vén a fogókészülék csupán ezen billenő­hidat vagy hidakat felvevő és csalétek­kel felszerelt keretből és ahhoz csatla­kozó oly lábakból áll, melyek mentén alz állat, a csalétek elérése céljából a billenő­hidra felkúszhatik. Mellékelt rajzon látható jelen talál­mány egyik példaképen! kiviteli alakja és pedig oldalnézetben és függélyes ke­resztmetszetben. A patkány- és egérfogót tehát követ­kező alkatrészek alkotják: a (b, b) bil­lenőhíd, az (o) oldalfalak és (k) össze­kötőlécek által alkotott keret, melybe a (li) billenőhidak forgathatóan vannak beerősítve, továbbá ezen keret két vé­géhez csatlakozó (1) lábak, melyek oly­kép vannak kiképezve, hogy azok men­tén az állat felkúszik, hogy a keret fe­lett elrendezett csalétket megközelít­hesse. Kiegészítheti még jelen talál­mányt az (o) oldalfalakon nyugvó (f) fedőlap, melyre a csalétek lehet horog segélyével ráakasztva s mely egyszer­smind a (b) bi 1 lenőhidaknak átfordulá­sát is megakadályozza. Ezen fedő azon­ban nem lényeges része a találmány­nak, mivel a csalétek az oldalfalak kö­zött kifeszített drótra, vagy ehhez ha­sonlóra helyezhető; a (b) hidak átfordu­lását pedig az oldalfalakon elrende­zett ütközők akadályozhatják meg. A (b) billenőhidak súlyviszonyai forgás­temgelyükhölz viszonyítva olyanok, hogy rendesen vízszintes helyzetet foglal­nak el, miközben súlyosabb végükkel a (k) össziekötőléceken fekszenek fel, és csak akkor, ha az állat a bil­lenőtengelyen túl halad, jutnak ideigle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom