79556. lajstromszámú szabadalom • Zár

Megjelent 11)22. évi október hó J 18-án. MAGYAR KIRÁLYI WBff l SZABADALMI BÍRÓSÁG. j^ SgB&l SZABADALMI LEÍRÁS 79556. szám. VlII/d. OSZTÁLY. Zár. KISS FERENC VILLANYSZERELŐ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1920 szeptember hó 25-ike. Jelen találmány tárgya zár, mely főleg egyszerű szerkezete, könnyű kezelhetősége és biztonsága által tiinik ki. Lényegében a találmány abban áll, hogy a zárnyelvén hornyos oldalfallal bíró nyí­lás van kimetszve, mélyben a zártokhoz csuklósan hozzáerősített, rúgóhatás alatt álló és a zárnyelv hornyaiba belékapasz­kodó reteszelőlemezek helyezkednek el, mi­mellett a zárnyelv nyílása oly módon van kiképezve, hogy a zárba dugott kulcs sza­kálla egyrészt a zártokhoz erősített rete­szelőlemezeknek, másrészt pedig a zárnyelv belső hornyos falának támaszkodik neki, miáltal a kulcs elfordításakor a zárnyelv szabaddá válik ós a zártokban szabadon el­csúszik. A találmány tárgya a csatolt rajzon, példaképen felvett foganatosítási alakjá­ban van feltüntetve és pedig az 1. ábra a zár nyitott helyzetében a zár­boríték eltávolítása mellett, a 2. ábra a zár csukott helyzetében a zár­boríték eltávolítása mellett, a 3. ábra a zárhoz tartozó kulcs nézete. A találmány szerint az (a) zártokban el­csúsztathatóan elhelyezett (b) zárnyelven a (c) nyílás van kimetszve, melynek falá­ban a'(g) reteszelőlemezek kampós (gl) végeinek befogadására szolgáló (d) hor­nyok, valamint a kulcsszakái befogadására szolgáló (e) hornyok vannak kiképezve, A zárnyelv (c) nyílásában helyezkednek el az (f) rúgó hatása alatt álló (g) reteszelő­lemezek, melyeket a (h) csap csuklósan a zártokhoz erősít. A kulcslyuknyílás a zár­nyelv (c) nyílásán halad keresztül. A zár­hoz tartozó kulcs két irányban álló (i) sza­kállal bír, mely a reteszelőlemezek elhelyez­kedésének megfelelő lépcsőzéssel van el­látva. A (j) kulcstörzs vége üres, úgy hogy a kulcs a zártok falától kiálló vezetőpe­cekre ráhúzható. A zár nyitott helyzetét az 1. ábra tünteti fel. Ha a zárat csukni akarjuk, a kulcsot megforgatjuk a zárban, midőn is az egyik irányban álló kulcsszakáll a (g) reteszelő­lemezeket az (f) rúgó ellenében hátraszo­rítja, oly módon, hogy azok (gl) végei a a (d) horonyból kilépnek és a nyelvet sza­baddá teszik, ugyanakkor pedig az ellen­tétes irányban álló kulcsszakáll a nyelv (e) hornyába belefekszik és a nyelvet a zártok­ban elcsúsztatja. Ha a kulcsot a zárból ki­húzzuk, az (f) rúgó a (g) lemezeket vissza­löki előbbi helyzetükbe, úgy hogy a (gl) kampók a nyelvnek valamelyik (d) hor­nyába ismét belekapaszkodnak és a nyelvet

Next

/
Oldalképek
Tartalom