79536. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénnek gáztalanítására

Megjelent 1922. évi október lió 18-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 79536. szám. II/a. OSZTÁLY. Eljárás szénnek gáztalanítására. DR YOUNG NIELS MÉRNÖK M/M FRANKFURTBAN. A bejelentés napja 1920 december hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1918 november hó 1-je. Az eddigi eljárások őskátrány (Urteer) előállítására lényegileg a generátor alkal­mazásán alapulnak, félkokszot azonban nem készítenek. Más eljárásoknál a szenet retortában gázosítják el, mikor is, ha a hőmérséklet nem emelkedik 550° C. fölé, őskátrányt és félkokszot kapnak. Végeztek továbbá olyan kísérleteket, amelyeknél a gáztalanítást kívülről fűtött, zárt és forgó retorltákban foganatosították. Ez esetben is az őskátrány mellett félkokszot kaptak, ha az 550° C.-nyi hőmérsékletet nem halad­ták túl. Ennek az eljárásnak azonban az a hátránya, hogy az üzemet megszakítások­kal kell foganatosítani és a gáztalanított szén a retorta forgása következtében cso­mókká sül össze, amelyek az egyenletes gáztalanítást megakadályozzák, a retorta kiürítését nagyon megnehezítik és az ál­landó üzemzavarok folytán a gazdaságos munkát lehetetlenné teszik. Ezen. ismert eljárásokkal szemben a je­len találmány szerint a szén gáztalanítá­sára folytonosan működő forgókemencét alkalmazunk. Emellett egyidejűleg félkok­szot, őskátrányt és nagyértékű éghető gázt kapunk és az ismert forgó retorták hát­rányai el vannak hárítva. A fűtés kívülről történhet, amennyiben a dobot egy tűzcsatorna veszi körül ós a fűtéshez szükséges gázok, amelyek egy tűzhelytől jönnek, a dobot körülveszik. Ilyen tüzelési gázok helyett használhatjuk rendelkezésre álló üzemi telepek távozó gá­zait is, így pl. gázművekben vagy kohók­ban levő koklszkemencék gázait. Ez min­denesetre a leggazdaságosabb. A mellékelt rajzon,az eljárás foganato­sítására szolgáló berendezésnek több foga­natosítási alakja van példaképpen feltün­tetve. Az 1. ábra az egyik berendezésnek hossz­metszete, a 2. ábra annak keresztmetszete. A 3. ábra egy másik berendezést mutat hosszmetszetben, a 4. ábra keresztmetszetben és az 5. ábra végnézetben. Az 1. és 2. ábra szerint a szokásos (a) forgócsöves kemencét alkalmazzuk, ame­lyet majdnem egész hosszában a (b) fala­zat vesz körül. A szenet a dob szájánál visszük be é? pedig olyan berendezés segé­lyével, amely légáthatlan elzárást létesít, ami a találmánynál lényeges. Ezt elérhet­jük csúsztatok segélyével, amelyeknél tö­mítőszelencék vagy máseffélék útján tel­jes légmentességet létesíthetünk, vagy pe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom