79361. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogénoxidok előállítására ammoniák katalitos oxidálása útján

Megjelent 11)22. évi október lió 4-én. MAGYAR KIRÁLYI fBBf SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 79361. szám. IVh/l. OSZTÁLY. Eljárás nitrogénoxidok előállítására ammoniak katalitos oxidálása útján. BADISCHE ANILIN- & SODA-FABRIK CÉG LUDWIGSHAFENBEN. A bejelentés napja 1914 december hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1914 március hó 12-ike. Ammóniáknak nitrogénoxidokká illetve \ salétromsavvá való átalakítására levegő vagy oxigén behatása útján magasabb hőmérsékleteken egyebek között javaslatba hozták már katalizátorok gyanánt a vascsoport fémeinek oxidjait is. de az ezekkel elért eredmények eddig nagyon ingadozók és többnyire ki nem elégi tők. Az-t találtuk már most, hogy az említett oxidokkal vagy ezeknek keverékeivel szabályos és jó termelési hányadokat kapunk, ha azokat több különálló darab vagy darabka alakjában alkalmazzuk, amelyek nem túlságosan rövid réteg alakjában vannak elrendezve. A darabok nagysága és alakja esetrő-esetre, pl. a kontaktuscső bősége szerint, nagyon különböző lobét, emellett gyakran előnyös, ha azokat hevítés vagy másefféle útján előkezelésnek vetjük alá, nehogy a kontaktuscsőben szabálytalan hézagok képződését okozó összesülés következzék be. A darabok akár tömör, akár likacsos struktúrával bírhatnak. Az első esetben különösen célszerű, ha olyan darabokból indulunk ki, amelyeket örnlesztékből megmerevedett oxidos masszák aprítása útján állítunk elő. Alkalmas, alakját megtartó kontaktusmasszát kapunk, pl. ha tiszta vasport oxigénáramban meggynjtunk, oxiduloxiddá megömlesztiink és a megmerevedett tömeget, pl. köles-, egészen borsónagyságú szemcsékké alakítjuk. E helyett azonban más tömör, pl. elegendő tisztaságú ércek aprítása útján kapott darabokat is felhasználhatunk. A gáz áthatolásának megkönnyítésére a darabokat gázáteresz-tő anyagokkal keverhetjük össze. Alkalmas likacsos kontaktus maszszákat kapunk példaképen könnyen bomlékony sóknak, pl. nitrátoknak, stb. kalcinálása és a terméknek megfelelő aprítása útján, de célszerűen hidrooxidokból és egyéb olyan vegyületekből is indulhatunk ki, amelyeket közvetlenül formálunk, így pl. a vas, mangán, króm, urán, stb. hidroxidjait vagy másefféle vegyületeit alkalmas sóoldatokból (pl. a nitrátok vagy szulfátok oldataiból) ammóniákkal, ammoniumkarbonáttal és máseffélével kicsaphatjuk és a jól mosott és kellőképen víztelenített csapadékot formákba sajtolhatjuk vagy pedig a mosott hidroxid stb. egy részét körülbelül 250°-on megszáríthatjuk, azután a többi nedves résszel bensően összekeverhetjük és kockákká, hengerekké, golyókká vagy más effélékké alakíthatjuk. A formadarabokat azután célszerűen körülbelül 500—700"-ra elöhevítjük. Piritperkelési maradékok