79308. lajstromszámú szabadalom • Lakat

•i MM Megjelent 1922. évi szeptember hó 30-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMILEIRAS 79308. szám. VIII/d. OSZTÁLY. Lakat. SCHNELL KÁROLY GÉPLAKATOS BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1919 november hó 11 ike. A találmány biztonsági lakatra vonatkozik. Lényege egy darabból való tömör fémből készült lakatházban elrendezett oly szerkezet alkalmazásaban áll, amelj a lakatnak illetéktelen felnyitása ellen kétszeres biztonságot nyújt és pedig egyfelől a tulajdonképeni zárószerkezet működését lehetővé tevő biztosító szerkezet, másfelől pedig a zárószerkezetnek a kulccsal való különleges kezelése révén. A célszerűen acélból készült, hosszúkás négyszög keresztmetszetű hasábalakú lakatházban három furat van kiképezve. Ezek közül kettő a. hasáb függőleges hossztengelyére szimmetrikusan, függőlegesen, a harmadik pedig a hasáb magasságának közepe táján, az előbbi furatokra merőleges, a hasáb vízszintes, hosszmenti [tengelyével párhuzamosan. A függőleges furatok egyrészt a lakatkengyel szárainak befogadására, másrészt az egyik furatban elrendezett biztosító szerkezet elhelyezésére szolgálnak. A vízszintes furatban foglal, helyet a lakatkengyelnek záró helyzetben való rögzítését eszközlő elreteszelő. A kengyel hosszabbik szárán (amely a lakatházba a bezáráskor való benyomásnál egy megfelelően elrendezett spirálrugót feszít meg, ami viszont nyitáskor kilöki és amit a lakatházból való kiesés ellen végére erősített kis tárcsa és ebbe ütköző furatsziikítés biztosít) azon a helyen, ahol a vízszintes furat a függőleges furatot metszi egy vízszintes rovaték van kimarva, amelynek profilja, alsó részében fecskefarok alakú, felső részében pedig derékszög alakú. E rovatékba illik a vízszintes furatban helyet foglaló elreteszelő, amelynek a hoszszabb kengyelszár felé eső vége úgy van alakítva, hogy az előbb említett rúgó által felfelé szorított kengyelt záró lie'yzetében megtartja, minthogy a kengyelszáron ki kepezet rovatok alsó fecskefark alakú részébe az elreteszelő megfelelően alakított része beleakad. A kengyelszárban kiképezett rovaték azonbon valamivel nagyobb, mint az elreteszelő megfelelő része úgy, hegy dacára az egyik részén levő ferde, fecskefarkszerű kiképzésének, abból a szárra merőleges irányban ki is húzható. A keugyelszárnak a leírt záró helyzetben való megtartását eszközlő reteszelőnek a vízszintes furat tengelye irányában való elmozdulását ugyancsak egy furatsziikítő gyűrűnek támaszkodó, az elreteszelő köré csavart spirálrúgó akadályozza meg, míg az elreteszelőnek hosztengelye körül való elfordulását úgy hárítjuk el, hogy hengeres felületét egy darabon síklapura marjuk, amelyre a lakatházba csíavarolt csavarorsó megfelelően alakított vége támaszkodik, mimellett a.z elreteszelő síklapu