79296. lajstromszámú szabadalom • Fémből való borítás bármiféle beton- és vasbetonépítkezés végrehajtásához

Megjelent 1923. évi március hó 22-én. MAGYAR KIRÁLYI W SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 79296. szám. VIII/a. OSZTÁLY­Fémből való borítás bármiféle beton- és vasbetonépítkezés végrehajtásához. GERRESHEIM ERNŐ ÉPÍTÉSZ BUDAPESTEN. Pótszabadalom a 76941. sz. törzsszabadalomhoz, melynek bejelentési napja 1919 szeptember hó 27-ike. Jelen találmány (tárgya a 76941. szr. törzsszabadalomban védett borítás to­vábbi kiképzése. A mellékelt rajzon a jelen találmány számos részletével együtt példaképen van feltüntetve. Az ábrák a törzsszabadalom­lioz csatlakozóan folytatólagosan vannak megjelölve és az egyes részek megneve­zése ugyanazon betűvel eszkzöltetett, mint a törzsszabadalom leírásában. A 6. ábra a borítás oldalnézetét,, 7. ábra a hozzátartozó felülnézetet, a 8. "ábra egy menyezettartó elkészíté­sére szolgáló metszetét mutatja, a 9. ábra felülnézetben egy kazettás me­nyezet előállítására szolgáló kazettát tüntet fel, a 10. ábra az előbbihez tartozó kereszt­metszet, 11. ábra egy íírhasáb és üreges fal hosszmetszete, a 12. ábra végül a 11. ábrához tartozó felülnézet. A törzsszabadalomban már leírt, egy­másfölé elcsúsztatható (gl) lemezek, me­lyek tetszőleges méretű mezőnek a (b) tartók közötti létesítését teszik lehetővé, egymással a fogazott (al) szögvasak út­ján vannak összekötve, melyek a (gl) lemezek (g2) karimáin alkalmazott (g3) résekbe kapaszkodnak. Ezáltal a beton­réteg nyomása egyszerű és biztos módon van felfogva. A 8, ábrán látható menyezettartó elő­állítására a törzsszabadalomban már le­írt elemeken kívül még az egymás fölé csúsztatható, szögalakú (v) alátámasztó szalagokat alkalmazzuk bizonyos távol­ságban egymástól, melyek a keskenyebb (gl) borítólemezeket támasztják alá és együttvéve U alakot képeznek. A 6. ábra felső részén látható u. n. ka­zettás menyezet előállítására igen elő­nyösen használható a 9. és 10. ábrán lát­ható, példaképen négyrészű kazetta, mely­nek egyes részei az (x) rögzítő csavarok útján vannak összefoglalva, melyek a részeken alkalmazott hosszúkás réseken, vagy hornyokon hatolnak át. Mind a négy résznek, vagy pedig esetleg csak két résznek más más beállítása által tet­szőleges szélességű és hosszúságú űr­szelvényt nyerhetünk a kazetta méretei által szabott bizonyos határok között. Ha megelégszünk egy irányban való beállít­hatósággal, a kazettát csak két részből készítjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom