79279. lajstromszámú szabadalom • Üreges falazat alaktéglákból

Megjelen't 1922. évi szeptember lio ,'íO-án. MAGYAR KIRÁLYI ||||

| SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 79279. szám. VIII/a. OSZTÁLY. Üreges falazat alaktéglákból. SLAMA EMÁNUEL VÁROSI ÉPÍTŐMESTER BÉCSBEN. A bejelentés napja 1920 április hó 17-ike. Elsőbbsége 1919 március hó 21-ike. Az öntött vagy csömöszölt alaktéglákból készült, eddigelé ismeretessé vált üreges falak azt a szakemberek által érzett, rendkívüli hátrányt tüntetik fel, hogy az atmoszférikus levegő nagyfokú lehűlésekor az üreges falazat belső oldalán kondenzvíz csapódik le, mely egyrészt idővel csökkenj a falak szilárdságát, másrészt tönkre teszi a szobafestést vagy tapétát és belső berendezést, végül a higiénikus követelményeknek sem felel meg. A jelen találmány tárgya az eddigelé ismeretes szerkezeteknek valamennyi említett hátrányát van hivatva kiküszöbölni. A találmány alaktéglákból (normál "téglákból) álló üreges falazatra vonatkozik, melyben egymástól tökéletesen elválasztott függélyes légcsatornák két sorozata van elrendezve. A rajz ilyfajta üreges fal példakóppeni foganatosítási alakját szemlélteti, ahol is az 1. ábra vízszintes metszet; a 2. ábra a téglakötés felülnézete, a • 3. ábra az alaktégla (normáltégla) axonometrikus képe. A' 4. és 5. ábrákban alaktégláknak további kivitelei vannak szemléltetve, ugyancsak axonometrikus ábrázolásban. A 6. ábra egy mennyezetszerkezet példaképpen! foganatosítási alakját függélyes metszetben tünteti fel. A 7. 8. ós 9. ábrák a 4. ábrában szemléltetett alaktéglának pélaképpeni alkalmazási lehetőségeit felülnézetben szemléltetik. Az egyes téglasorok légcsatornáinak teljes elválasztáisia egyrészt és a hőt jobban vezető, kisméretű közbeeső terek másrészt, csökkentik a belső és az atmoszférikus levegő közötti hőmérsékleti különbséget oly módon, hogy a belső téglasor. csatornáiban foglalt levegő hőmérséklete sohasem lehet oly alacsony, hogy a kondenzvíz lecsapódhassák. Nyáron viszont a helyiségek hűvösen tartását segíti elő a csekély hőmérsékleti különbség. Az (1) normáltégla (3. ábra) két szimmetriásan elrendezett ürös teret tartalmaz, mely terek a téglakötésben (2. ábra) oly módon fedik egymást, hogy a képződött légcsatornák keresztmetszeti alakja minden egyes felfekvési résben változik, úgy hogy a végigmenő légtömlők mellett vál-