79235. lajstromszámú szabadalom • Töltőtest reakciótornyok és más effélék számára

Megjelent 1922. évi szeptember hó 24-én. I MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 79235. szám. IV/i. OSZTÁLY. Töltőtest reakciótornyok és más effélék számára. SCHMIDT HABRY VEGYÉSZ KÖLNBEN. A bejelentés napja 1920 augusztus hó 21-ike. Elsőbbsége 1919 április hó 11-ike. A találmány tárgya reakciótornyok, leazívátó tornyok, desztilláló oszlopok és más effélék számára való új töltőtest. Ez a töltőtest vízszintesen fekvő, hajlított és lyukasztott bádogcsíkból áll. A hajlítás által a bádogcsík szabályos ismétlésben vízszintes résszel, ehhez csatlakozó jobboldalt lejtős résszél, ehhez csatlakozóan ismét vízszintes résszel, azután jobbra emelkedő résszel bir és i. t. A vízszintes részek egy-egy nagyobb lyukkal, a lejtős, illetve emelkedő részek egy-egy kisebb lyukkal vannak ellátva. A bádogcsíkokat li gy fektetjük egymásra, hogy isejtszerű nyílások keletkeznek. Ily módon az egymáson fekvő csíkok a vízszintes részekkel érintkeznek és minthogy ezek lyukasztottak, a permetező folyadék a felső csíkból az egymáson fekvő lyukakon keresztül a legközelebbi alul fekvő csíkra és így tovább szalad. Emellett a permetező folyadékáram egyszer a bádogcsík felső oldalán és a következő csíknál az alsó oldalon szalad végig ós így tovább. Ezáltal azt érjük el, hogy az új töltőtest egyaránt alkalmas a kapott, folyadék nehezebb vagy könnyebb voltánál, mivel az előbbi esetben főként az a permetező folyadék jut hatásra, mely a csík felső oldalán áramlik, utóbbi esetben pedig a csík alsó oldalán áramló folyadék. A folyadék a felső csíknak a lyukasztáson át való eltávozása után arra kényszerül, hogy irányát teljesen megváltoztassa, miáltal mindenkor a folyadékáram erélyes összekeverését érjük el. Ez lényeges műszaki előny, mivel a jelenleg használatos töltőtesteknél ily összekeverést egyáltalában nem, vagy csak gyenge mérvben érünk el. A bádogcsíkok rézsútos részeiben kiképezett kis lyukak azt idézik elő, hogy mindenkor a folyadékáramnak kis része folyik át, a felső oldalról az alsóra. Minthogy ez a rész erősebb folyadékáramból többet tesz ki, mint gyengébb folyadékáramból, ezáltal a szomszédos folyadékáramok önműködő kiegyenlítődése áll be. A bádogcsíkok soronkint vannak a leírt módon egymás fölé rétegezve: az egymás mellett fekvő részek egymáshoz képest el vannak tolva. A csatolt rajzon ily bádogcsík az 1. ábrán függőleges hosszmetszetben, a 2. ábrán felülnézetben van feltüntetve, míg a 3. ábrán az egyes csíkok egymásra rétegezéséből kapott sor egy részének hosszmetszete és nézete.