79104. lajstromszámú szabadalom • Üreges betonkő

Megjelent 1922. évi augusztus lió 28-án. MAGYAR KIRÁLYI Wg» SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 79104. szám. VIII/a. OSZTÁLY. Üreges betonkő. MICHLER ALBRECHT VÁROSI ÉPÍTŐMESTER BÉCSBEN. A bejelentés napja 1919 április hó 17-ike. Elsőbbsége 1918 junias hó 3-ika. A találmány tárgya üreges falhoz elő- j nyösen alkalmazható betonformakő, mely a téli hideg és a nyári meleg időjárással szemben különösen jó szigetelést biztosít, a helyiségek könnyű fűtését teszi lehetővé, nagyon ellentálló, úgy hogy az üreges kőből való külső falak kidomborodása még a legnagyobb megterheléseknél is ki van zárva. Ezen célból az üreges kő keretalakban Van kiképezve és a keret által körülzárt Üreges tér haránt állított bordák vagy válaszfalak által kamrákra van osztva, melyek a falkötésben légcsatornákká egyesülnek. Ezen légcsatornák közül a fal külső oldalán, valamint a belső oldalon fekvő csatornapárok az őket elválasztó harántbordák megrövidítése folytán egymással közlekednek, úgy hogy minden csatornapárban erélyes légkeringés létesül. Minden egyes sorban az üreges köveknek egymás közötti és a vasbetonoszlopok előállításához alkalmas kövekkel való összekötése a kövek egymás mellett fekvő szélei fölé helyezett U-alaku, U-alakban összesajtolt szárakkal biró kötővasakkal létesíttetik. A mellékelt rajz 1., 2. és 3. ábrája ilyen üreges betonkövet függélyes hossz- és keresztmetszetben és felülnézetben mutat; a 4. ábrán több ilyen egymásfölé helyezett üreges kő távlati képe látható, az 5. és 6. ábrán az üreges kövek összeerősítésének kiviteli példái vannak feltüntetve, míg a 7. ábra vasbetonoszlopokkal ellátott üreges fal távlati képe. Az üreges betonkő derékszögű négyszög- vagy négyzetalakú (a) keretből áll, melynek üreges tere a középső (b) hosszválaszfal és középső (c) harántfalak vagy bordák által négy kamrára van osztva. A (c) harántbordák az (a) keret pereme és a (b) hosszborda közelében rövidebben vannak kiképezve, mely célból pl. a 2. ábrán látható módon a bordaperem nyereggel vagy mélyedéssel van ellátva vagy mélyebben van elrendezve, úgy hogy két-két külső vagy belső kamra egymással közlekedhet. A (b) hosszborda az (f) összekötő-vasak mindenkori elrendezése szerint (5—7. ábrák) felső peremének mindkét végén lépcsőszerüen, pl. az 1., 5. és 7. ábrán (d)-nél mélyíthető vagy egészen a keretfalakig érhet, mint ez a 6. ábrán látható. Az (f) összekötővasak U-alakú laposvasak, melyeknek mindkét