79019. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkályha

Megjelent 1922. évi augusztus b.ó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI W SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 79019. szám. II/h. OSZTÁLY. Fütőkályha. HÉBER SÁNDOR KÁLYHAGYÁROS BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1920 április hó 1-je. Jelen találmány tárgyát légkeringési csövekkel ellátott fűtőkályha képezi, amelynek tűztere először égő gázokat fejleszt a fűtőanyagból, azután pedig a lehető leghuzamosabb időn át megőrzi a parazsat, a kályha füsttere viszont azt a kettős feladatot látja el, hogy úgy a láng heves tüzét, mint pedig a parázs lassú hősugárzását is hasznos fűtéssé temperálja. A tűztér nagy befogadóképességű tér, amely köröskörül tűzálló határfalakkal van 'elzárva esi csupán két nyilasi van rajta. Ezek egyike a légmentesen záró ajtóval ellátott kezelőnyílás, másika azonban egy aránylag kis méretű füstelvezető. Más szóval a tűztér fekvő akna gyanánt van kiképezve, amiölynek rendszerint rosté lvra sinös szüksége ahhoz, hogy belső égéssel működjék. A kályha füstvezetéke zeg-zugo@ huziatcsatorna gyanánt folytatólag van ráépítve az, akna fölé, mimelletlt fekvő légcirkulációs csövek törik át a huzatcsatornát. A találmányt egyébként az idetartozó vázlatos rajzok nyomán írjuk le közelebbj;öl, melyek egy kiviteli példát tüntetnek fel. Az .1. ábra a kályha hátsó felének nézete. A 2. ábra hosszmetszet. A 3. ábra a 2. ábra III—III vonala iránt vett harántmetszet. A 4. ábra elülnézet. Az 5. és 6. ábra a 2. ábra V—V, ill. VI—VI iránt vett vízszintes metszet. A kályha vaslemezből készült és chamotte-tal bélelt (1) teste (2) lábakon nyugszik, úgy hogy a kályha teljes külső felülete szabadon áll. A kályha aljában fekszik a (3) akna, ezt fölül a (4) mennyezetfal zárja el, egyebütt pedig a kályhafalak határolják. Elül az aknának (5) belső rácsos és (6) külső tömör ajtaja van, amely utóbbi azbeszt szegélytömítés segélyével légmentesen zár. Hátul a (4) mennyezetben (7) füstnyílás van, aminek útján az akna belvilága a fölébe épített füsttérrel közlekedik. A füstteret a közbenső (8) nyelvek, valamint a balróljobbra váltakozva elrendezett további (7) füstnyílások zeg-zugos huzatcsatornává alakítják, amely' a (9) kiveziető csőbén végződik. Szaggatott nyilak jelzik az égéstermékek útját a huzatcsatornán keresztül. A huzatcsatornát rekeszenkint (10) fekvő légcirkulációs csövek törik át. Ezen csövek végei a cirkuláció elősegítése cél-