79005. lajstromszámú szabadalom • Készülék érc- vagy ásványerek helyzetének elektomos úton való kikutatására és meghatározására

___ Megjelent 1922. évi julius hó 38-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 79005. szám. XII/a. OSZTÁLY. Készülék érc- vagy ásványerek helyzetének elektromos úton való kikutatására és meghatározására. LUNDBERG HANS TORKEL FREDRIK ÉS NATHORST HARRY JOHAN HJALMAR BÁNYAMÉRNÖKÖK STOCKHOLMBAN. A bejelentés napja 1919 február hó 17-ike. Elsőbbsége 1918 julius hó 8-ika. A találmány tárgya készülék érc-vagy ásványerek helyzetének elektromos utori való kikutatására és meghatározására. A jelenleg használatos elektromos érckutatási módszer lényegileg Daft és Williams eljárásának egy szer iisbítéséből és javításából áll. Ezen eljárás értelmében két primer poluson kívül, melyek a tala jt érintik és elektromos áramforrással vannak összekötve, két szekunder pólust vagy úgynevezett keresőpálcát használnak, melyek érzékeny felvevővel, pl. mikrofonnal vagy galvanométerrel állnak összeköttetésben és melyekkel a talajt a primer polusok között fekvő különböző helyeken érintik, oly célból, hogy a primer polusok között az áramvonalaknak az esetleg a földben levő ércerek által okozott megzavarását észlelni lehessen. Az ezen eljáráson eddig eszközölt javítás lényegileg abban áll, hogy nem közvetlenül az áramvonalakat követik és az ezekben beálló zavarokból törekszenek az érc helyét megállapítani, hanem az equipotenciális vonalakat követik. Ezáltal az eljárás objektívebbé és a készülék kezelőjének munkájától függetlenebbé lett. A mellékelt rajz 1. ábrája vázlatosan ezen ismert módszert mutatja és azt szemlélteti, hogy azzal valamely ércér megközelítő helyzetét hogyan lehet megállapítani. Evégből a primer polusokat először az (AI) és (Ali) pontokban állítják fel és az eredményvonalakkal jelölt equipateneiális görbéket meghatározzák; ezután a primer polusokat a (BI, BII, Cl, CII, Dl, DII) pontokba helyezik át és minden áthelyezés után az equipotenciális vonalakat meghatározzák. Az ezen vonalakban beálló zavarokból a sraffozott felület által jelzett ércér megközelítő helyzetére lehet következtetni. A primer polusok áthelyezése azonban bizonyos ítélőképességet igényel, ami az eljárás objektivitását csökkenti és ezenkívül az élj ctr&s keresztülvitelét körülményessé és hosszadalmassá tes'zi. Az eljárás további hiánya abban áll, hogy azokat az eredményéket, melyek a két primer pólus különböző felállításából kiadódnak, sem lehet egyesíteni, vagy más szavakkal, hogy csalt a legritkább esetben lehet a primer polusok egyetlen felállításával az ér terjedelméről képet alkotni. A találmány tárgyát képező készülék célja ezen hátrányok elkerülése. A készülék lényege abban áll, hogy egyik vagy