79004. lajstromszámú szabadalom • Berendezés géprészek melegen futásának jelzésére

Megjelent 1922. évi julius hó 28-án. MAGYAR KIRÁLY] SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 79004. szám. VII/c. OSZTÁLY. Berendezés géprészek melegen futásának jelzésére. KÜRBE FRITZ GYÁROS EBERSTEDT-NIEDERTREBRÁBAN. A bejelentés napja 1920 junius hó 18-ika. A találmány tárgya berendezés géprészek melegen futásának jelzésére. Ezen célra szolgáló berendezések nagyobbrészt oly szerkezettel bírnak, hogy valamely géprész melegen futása esetén egy elektromos riasztókészülék hozaitik működésbe. Ezek a berendezések azonban megbízhatatlanok, minthogy .aiz elektromos vezeték könmyten megsérül és sok esetben épen akkor nem működik, midőn a riásztókészülék működésére épen szükség van. Azonkívül az áramkört záró készülék beépítése sok nehézséggel van összekötve. A találmány szerint ezen hátrányok megszüntettetmek és pedig a levegőnek azon tulajdonságát véve igénybe-, hogy hőmérsékletfokozás esetén a levegő kiterjeszkedik, ami valamely géprész melegen futása eisetén egy riasztóikészülék működtetésére hasznosíttatik. E célból a géprészcsapágy csészéjében egy légmentesen elzárt és légköri levegőt tartalmazó szelence van becsavaró Iva, melynek a csapágy csészéből kinyúló része egy a szobabarometereknél használatos hullámos bádoiglamellával van elzárva. Ezen bádoiglamellán egy pecek vam elrendezve és mihelyt a szelencében levő levegő hőmérséklete nagyobbodik, ezen pecek felemelkedik és egy emeltyű kiaikasztatik, miáltal egy a szelencével összekötött óramű működésbe jön és a riasztó csengőt megszólaltatja. Mellékelt rajzon a találmány tárgyának egy példaképem foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1. ábra a csapágycsészébe csavarolt készülék függőleges hoszmetszete rögzített kalapács melleit. A 2. ábra a kalapács és annak rögzítésére szolgáló részek metszete és részben nézete nagyobbított léptékben. A csapágycsészében (b) szelence van becsavar rolva, melynek a csapágycsészéből kinyúló része (c) bádoglamellával légmentesen van bezárva. A (c) bádoglamellára (d) pecek vani erősítve, mely a« (el, e2) kétkarú emeltyű (el) karjára gyakorol nyomást. Ezen kétkarú emeltyű a (b) szelencével összekötött (f) óraműtok (fl) falában elrendezett (g) tartó csapja körül forgatható. Az emeltyű (el) karjára az (fl) falra erősített (h) rúgó gyakorol hatást. Az (e2) emeltyűkar (e3) vége kampóalakú és az (i) kalapács (il) nyele alá nyúlik. A kalapács (i2) tengelye az (f) tok (fl) falán keresztülhatol a célszerű áttételek révén az (f) iokbatnl elhelyezett (k) óraművel van összekötve. A tok (f2) fedíelén keresztülhatoló (1) rúgótengely a tokra helyezett (m) haranggal van összekötve, melyre az (f) tok (13) nyílásában vezetett (i) kalapács ütést gyakorolhat. A berendezés működése a következő: Ha a tengely forgása közben felmelegedik, akkor melegét (a) csapágyrészének, illetve (b) szelencének adja át, miáltal a szelencében levő levegő felmelegszik. A hőmérséklet folytán a (c) bádoglemez a (d) pecekkel felfelé mozgattatik, mely a rúgóhatlás alatt álló (el, e2) emeltyűre olykép gyakorol ha_ tást, hogy (e3) kampója lefelé mozgattatik és (i) kalapácsnyél szabaddá válik (2. ábra). Az (i) kalapács (k) óramű által ismert mód szerint mozgásba hoz a tik és a harangra addig gyakorol ütést, míg a géprész melegen fut, illetve míg az óramű lejár.