78999. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fának szárítására
Megjelent 1922. évi julius hó 28-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 78999. szám. VIII/c. OSZTÁLY. Eljárás fának szárítására. HOLZBEARBEITUNGSGESELLSCHAFT M. B. H. CÉG, DK HAR1NG KÜRT VEGYÉSZ, DR VOIT EDUÁRD VEGYÉSZ, MINDHÁRMAN HERSFELDBEN. A bejelentés napja 1920 november hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1919 március hó 28-ika. Fának a levegőn történő természetes szárítása azzal a hátránnyal jár, hogy túlságosan sok időt vesz igénybe; a fának mesterséges szárításánál pedig a gyorsított és erőszakolt kezelés a faszövetnek teljes vagy részleges szétromlásáít vonja maga után. Különösen kemény fák, mint a tölgy és bükk, a gyors és mesterséges szárítás ellenében nagy ellenállást fejtenek ki. EJ zen nehézségek elhárításéra több kísérletet tettek, eddig azonban még egy oly eljárás sem vált ismeretessé, mely összességében mindazokat a szempontokat figyelembe vette volna, melyek Leitételeit képezik a jó eredménynek. Ezen feltételek szerint oly szabályoknak egéisz sorát kell összességükben alkalmazni, melyek külön-külön részben már azonos célra ajánltattak. Nevezetesen a fának mesterséges számítása alzért okoz tetemes nehézséget, mert a száradás csak fokozatosan halad kívülről befelé. Eközben azonban a fának külső és belső rétegei között feszültségek lépnek fel, melyek majdnem mindig a külső .rétegeknek szétszakítását okozzák. Ezt a szétszakítást megakadályolzhatjuk, ha szárítás közben a külső rétegeket minden oldalról lehetőleg egyenletesem és lehetőleg kis távolságról hőbesugárzásnak tesszük ki. Hőforrás gyanánt akkor vagy gőzt vagy forró levegőt használtak. Azonban sem a gőz, sem a forró levegő nem felel meg a célnak, mert a szárítást fokozatosan akként kell végrehajtani, hogy azt aránylag kis hőnél, például 30—40° C hőmérsékletnél kezdjük el és biizonyos idő múlva fokozatosan 10—10° C-sal emeljük, míg körülbelül 90° C hőmérsékletet nem értünk el. Ez az eljárás magában véve szintén ismeretes; hatását akkén magyarázhatjuk, hogy a szárítás megkezdési kor a kis hőmérsékletnél a nedvesség eltávozására a likacsokat óvatosan 'nyitjuk míeg, ja minek bekövetkezése után a hőt veszély nélkül rohamosabban emelhetjük, hogy a víznek eltávozását a belső rétegekből gyorsítsuk. Mennél gyorsabban történik ez, annál biztosabb aíz erdmény, mert a
