78997. lajstromszámú szabadalom • Berendezés izzólámpák előállítására
Megjelent 1923 . évi jn lius hó 2 8-á n. MAGYAR KIRÁLYI ^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 78997. szám. VII/h. OSZTÁLY. Berendezés izzólámpák előállítására. GBOSS FRITZ MÉRNÖK BERLIN PANKOWBAN. A bejelentés napja 1920 augusztus hó 17-ike. Elsőbbsége 1919 ebruár hó 18-ika. A találmány izzólámpáknak, különösen zseblámpákhoz való kis izzókörtéknek olyan előállítási módjára vonatkozik, amely íszerint aiz árambevezető drótok az izzótesttel a nyakával fölfelé irányuló üvegbúrába vannak befüggesztve. Az eddigi ilyfajta előállítási eljárásnál a bevezető drótokat a nyak üvegszélére helyezték és vagy ráolvasztottak a felső nyakszélre egy üvegcsövecskét, vagy egy ilyen csövecskét a nyakon belül olvasztottak be. A bevezető drótok ezen közben : és pedig törési (röeghaijlitási) •pontjukon, miniden esetben teljes mértékben ki voltak téve a beolvasztás folyamán a láng hatásának, ugy hogy porhanyóvá és törledezővé váltak. A drótvégeknek későbbi meghajlítása le- és fölfelé a lámpa talppal vagy kapcsolat létesítése céljából, szintén könnyen vezetett a lámpamyak sérüléseihez. Azt már javasolták, hogy a meleg lámpanyakat egy sajtoló fogó hatásának vessék alá, amely azután a drótokat egy légtelenítő csővel együtt a lámipanvak üvegével bensőleg egyesítse. Ilyen sajlolófolyamatot használunk fel a jelen előállítási módnál is, a találmány szerint azonban a be vezetőd ró lókat a világítótesttel egy külön tartóberendezésre helyezzük, amely a felfelé irányuló nyitott lámpanyak fölött van elrendezve. Ezáltal a bevezető drótok egyenes irányban futva azaz törés nélkül olvadnak be, illetve ágyazódnak az üvegnyakba s meghajlított száraik szabadon maradnak, azaz nem olvadnak az üveghez. Ennek folytán a munkatér a beolvasztási folyamat számára megnagyobbodik, ugy hogy erősebb lángok és pedig több különböző irányú szúróláng irányítható a munkadarabra, annak a veszélye nélkül, hogy a bevezető drótok nagyon igénybe vetetnének; ez utóbbiak ugyanis önmagukban vannak felfüggesztve,-illetve elrendezve és nem nyugszanak a lámpanyakon s így az a veszély sem forog fenn, hogy az említett sajtolási folyamat alatt a drótok rendes helyzetükből eltolódhalnának. Az előállítás módját példaképen a mellékeli rajz szemlélteti. Az 1. ábra az (a) izzókörtét mutatja be (b) nyakkal. A (c) bevezető drótok a (d) izzószállal a szokott módon az (e) üvegdúgó révén vannak egymáshoz erősítve. A beépítéshez al drótokat ideiglenes (c') meghajlított részeikkel egy (i')-nél jelölt állványra függesztjük, amely állvány úgy vara az — egy tartóra helyezett — izzókörtéhez képest elrendezve, hogy a részek az 1. ábrán jelzett helyzetibe jutnak. Ezután, mint a 2. ábra mutatja, a (b) lámpanyakiba a (g|) üvegcsövecskét vezetjük be s a (b) nyakat és a (g) csövecske végét melegítjük, majd, önmagában ismert módon, egy fogóval a (b) nyakat a 3. ábtrán látható lapos alakba sajtoljuk. Közben a közepén (g)-raél az (a) gömb berasejével megmarad az összeköttetés, míg két oldalt a (c) bevezető drótok az üveg anyagába ágyazódnak be. A légtelenítés után a (g) csövet ismert módon beforrasztjuk. Végül a (c) drótokat szintén ismert módon a (b)-re ragasztandó talppal kapcsoljuk egybe. A melegítőkészülék célszerűen több sugárégőből áll, amelyek a körte nyakát legalább két oldalról nyaldossák, miközben egyenletes hevítésre van szükség, különösen akkor, ha a melegítés alatt az — egy szánon mozg'athatólag elrendezett — égőket ide-oda tologatjuk. A felhevítés után az égőberendezést oldalra forgatjuk s evvel egy-
