78852. lajstromszámú szabadalom • Készülék állkapocssérülteknél az alsó állkapocs mesterséges részeiből /psendosthrose/ bentmaradó töredékdarabok alátámasztására

Megjelent li)22. évi MÁJUS Iió 14-én. MAGYAR KIRÁLYI |J§|| SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78852. szám. VII, e. OSZTÁLY. Készülék állkapocssérülteknél az alsó állkapocs mesterséges részeiből (pseudoathrose) bent maradó töredékdarabok alátámasztására. DR

BODÓ JÓZSEF FOGORVOS OLMÜTZBEN. A bejelentés napja 1918 szeptember hó 9 ike. Elsőbbsége 1918 június hó 18-ika. Az alsó állkapocs-pseudoathrose fogorvosi segélye eddig még nyilt kérdés és az eddigi eljárások még elégtelenek a rokkant segítségére, úgy hogy a szakkörök tapasztalata szerint ily rokkantak 50—70%-a keresetképtelen. Az eddigi készülékek azért nem váltak be, mivel eltekintve attól, hogy a rokkant csak puha ételeket- képes élvezni, eddig még nem sikerült ezen készülékeknek a támfogakra való káros hatását kiküszöbölni miáltal a fogak meglazultak és elpusztultak. A találmány tárgyát képező alátámasztás az ismeretes alátámasztásoktól a dynamika különböző voltában különbözik egymástól. Az eddigi módszerek szerint az eltolt töredékdarab az egészséges oldalon kifejetett erő révén hozatik az artikuláció hatáskörébe és minthogy az erőnek oldalirányban kell hatni a fogakra emeltyűszerű hatást gyakorol, miáltal a fogak meglazulnak. Mindezen hátrányok a találmány szerinti készülék segélyével tökéletesen kiküszöböltetnek. A találmány szerinti eljárás értelmében. az eltolt töredékdarab a megsérült oldalra ható erő révén hozatik az artikuláció hatáskörébe, mely erő a fogív irányába esik és ennek folytán utóbbi által felfogatik. Ezáltal az emeltyűszerű hatás mellőztetik és a fogakra hátrányos befolyás nem gyakoroltatik. Azonkívül a megsérült oldalon egy emeltyű végét alkotó töredékdarab sokkal csekélyebb erővel hozható az artikuláció hatáskörébe, mint az egészséges oldalon, minhogy ezen oldal közelebb fekszik az emeltyű forgáspontjához. Emellett a dinamikai szájviszonyok szigorúan vétetnek tekintetbe és egyrészt a sebhely húzóereje állandó ellenátállásra talál, másrészt pedig a rágómozgások egyáltalában nem gátoltatnák. Mellékelt rajzon ezen orthopádikus támasztódarab van feltüntetve és lényegében 2 részből áll,, t. i. a felső és az alsó állkapocsban elerendezett részekből. A felső állkapocsban elrendezett rész két (előnyösen derékszögű) egymáshoz képest merőlegesen vagy megközelítően merőlegesen álló szöglemezből áll, mely a megsérült oldalon egy levehető sin vagy helytálló híd oldalán olykép van elrendezve, hogy a rágómozgással szemben semmiféle ellentállást nem szolgáltat Lehető nagy ellentállás elérése céljából lehetőleg, sok fog vétetik igénybe. Az alsó állkapocsban elrendezett rész az alsó állkapocs ugyanazon oldalán levő fogakra egy sin közvetítésével megerősített függőleges, vagy megközelítően függőleges merev lamellából áll, mely szélességében a szájüregen keresztül elölről hátrafelé függ[őleges irányban vezetett metsző^ síkkal párhuzamos, vagy megközelítően párhuzamos és a felső rész szöglemezében támaszát és laza vezetését olykép találja, hogy egyrészt a rágómozgás, másrészt pedig a száj kinyitása a legcsekélyebb mértékben sem akadályoztatik és azonkívül a szögvezetés az alsó állkapocs viszszahúzása alkalmával a töredékdarab végének támasz gyanánt szolgál. Azonkívül a dinamikai viszonyok is vétetnek tekintetbe, minthogy az ellenállás az alsó állkapocs összes fogaira egyenletesen osztatik el. Mellékelt rajz l-r-4. ábráján a találmány sze-