78841. lajstromszámú szabadalom • Forma egyszerre több téglának vagy építőlapnak élére állítva való gyártására
Megjelent 1922. évi május hó 14-éil. MAGYAR KIRÁLYI W® SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78841. szám. VIII/a. OSZTÁLY. Forma egyszerre több téglának vagy építő lapnak élére állítva való gyártására. D1 ! KATONA FÜLÖP MÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1920 február hó 5-ike. Tégláknak vagy építő lapoknak kézi üzemben való tömeges előállításának, még ha egyszerre többet is lehet készíteni, az a legfőbb akadálya, hogy miután a formát naponta több mint ötvenszer kell szétszedni és ismét összeállítani, a munk a teljesitmcny tetemes része erre a 'műveletre fordíttatik és magára a téglakészítésre tulajdon-képen igen kevés marad. Jelen találmány tárgya egy olyan forma, melynél a forma szétszedésére és isméti összeállítására oly kevés időt és munkát kell fordítani, hogy a naponta gyártott téglamennyi&ég már oly tekintélyes, hogy ilyenformán a (tömeges gyártást is ezen az utón lehet folytatni. A találmány szerint a téglák és lapok a formában álló helyzetben lesznek előállítva a földön vagy padlón. Az elv, mely a találmány lényegét képezi, abból áll, hogy a formában minden egyes téglát körülvevő formarekeszlap közvetlenül a becsömöszölés után a téglának mind a négy felületétől kis távolságra néhány kézmozdulattal eltolható, úgy, hogy minden egyes tégla körül nélhány miliméternyi űr keletkezik. A téglák ezáltal már a formától teljesen szabadokká tétettek és nemi kell egyebet tenni, mint a formát egy téglahossznál magasabbra felemelni és ismét mellette a földre letenni. Ha már most a becsömöszölést a puszta földön vagy padlón végeztük, úgy a forma felemelése után már a teljesen kész téglák maradnak vissza élükön állva, melyeknek néhány órai megkeményedését kell csak bevárni, hogy rakásba hordhatók legyenek. A téglák szabaddá tételénél végzett eltolás a formiarekeszlapokat négy irányban mozgatja. Kettő egymással párhuzamos és ellenkező irányú, kettő pedig arra merőleges. Hogy ez az eltolás miként végezhető, az a mellékelt rajzon látható egyik foganatosítási alakból kivehető. A rajzon az 1. ábra a forma előlnézetét, a 2. ábra annak keresztmetszet részletét, a 3. ábra hosszmetszetét, a 4. ábra alaprajzát ábrázolja. Az 5. és 6. ábrák a formán egy más kiviteli alakját teszik szemlélhetővé. A 4. ábrára látható alaprajzon a tégláknak helye sraffirozással van megjelölve. A formának főalkatrészei: a két (a) homlokfal, a (b) hosszoldalfalak és az (f) keresztfalak. Az eltolásnál a hosszoldalfalak egymással párhuzamos, de ellenkező irányú, a keresztfalak pedig arra merőleges irányú mozgást végeznek. Mindazon szerkezeti alkatrészeik, melyek ugyanazon irányú mozgást végeznek, ugyanazon alszámu (1 vagy 2) jelzéssel vannak ellátva, pl. a hosszoldalfalak közül az egy irányba mozgók (bl)-el, az ellenkező irányban mozgók pedig (b2)-vel. Minden hosszoldalfal felül és alul is a (c) peckekkel, nyúlványokkal bír, melyek a homlokfalakon alkalmazott négyszegletű kivágásokon átnyúlnak. Ezen (c) peckek révén' kapcsoljuk együvé az egy irányba mozgó hosszoldalfalakat úgy felül, mint alul a (d) rúdak segítségével, melyeket az (i) függélyes rudacskák által egy keretté formálunk. így nyerünk aztán mindem homlokfalnál egy külső és egy belső (dl—il), és (d2—i2) keretet. Amíg a téglák vagy lapok becsömöszölése folyamatban van, addig a két keretnek egymáshoz
