78837. lajstromszámú szabadalom • Fej és foglalat elektromos izzólámpák részére

Megjelent 1922. évi május hó 14-én. MAGYAR KIRÁLYI \|lggí SZARAI)ALMI RIRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78887. szám. VII/h. OSZTÁLY. Fej és foglalat elektromos izzólámpák részére. PAP LAJOS FŐVÁROSI MŰSZAKI TANÁCSOS RÜDAPESTEN. A bejelentés napja 1920 janius hó 7-ike. A használatban lévő általánosan ismert elektromos izzólámpák leje sajtolt fémlemezből való kupakból áll, amelynek hengerpalástján vagy csavarmenetek vagy bajonettzár van kiképezve. A kupak tetején, amely a hengerpalásttól szigetelve van és oldalán a lámpa belsejében levő izzó fémszálhoz vezető drót egy kis darabja van leforrasztva. Ezek érintkeznek a megfelelő foglalat felső részében levő érintkezővel, illetőleg a foglalat oldalával. Ez az érintkezés közismerten nem kielégítő, különösen ha a lámpahely rázkódtatásoknak van kitéve vagy nagy áramfogyasztású lámpa esetén. A lámpafej foglalata pedig sok és komplikált összeállítású alkatrészből áll, ennek folytán előállítása költséges, kezelése és javítása nehézkes. A lámpák fejrésze emellett nem mindig illik jól a foglalatba, nagyobb vagy kisebb a kelleténél; előbbi esetben a lámpa nehezen vagy egyáltalán nem illeszthető a foglalatba, utóbbi esetben különösen nagyobb, súlyosabb lámpák esetén abból igen könnyen kiesik és a drága lámpa összetörik. Fig3'elmet érdemel még az a körülmény is, hogy a lámpa a foglalatból egyszerűen kivehető lévén, illetéktelen egyének részéről különösen utcán, nyilvános helyeken stb. könnyen eltulajdonítható. A jelen találmány olyan lámpafejre és ezt magába fogadó foglalatra vonatkozik, amely a fentebb elősorolt és az eddigieknél mutatkozó hátrányokat elkerülhetővé teszi. Lényege célszerűen poreellánból vagy hasonló anj'agból való hengeralakú és szemközti két olalán lelapított felület egyikében kiképezett keresztirányú vájattal ellátott és a foglalatba egyszerűen betolható lámpafej, valamint a foglalat belső falán egyik végével megerősített másik végén az említett vájat alakjának megfelelően meggörbített olyan erős lemezrúgó alkalmazásában áll, amely a lámpának, illetőleg a lámpafejnek a foglalatba való betolása megtörténtekor a fejben kiképezett vájatba becsappan, miáltal a fej a foglalatban rögzíttetik, emellett az említett rúgó a lámpafej másik oldalát a foglalat szemközti belső oldalához szorítja, amikor is a lámpafejben lévő és a foglalat belső falán megerősített (ez utóbbi rugalmas) érintkezők egymással elégséges nagy felületen érintkeznek. Amint már említve volt, a lámpafej szigetelőanyagból, pl. célszerűen poreellánból készült hengeralakú, felső végén zárt kupak. E fej kél szemközti oldalán síkfelülettel le van lapítva. E két felület egyikének felső végén keresztirányban félkör profilú homorú vájat van kiképezve. A másik szemközti felületre merőlegesen, a hengeralakú kupak falában két furat és ezek fölött vagy mellett a lámpából kiálló és az említett furatokon keresztül húzott drótvégek megerősítésére alkalmas egy-egy fémből való kontaktus van elrendezve. A foglalat a fej keresztmetszetének megfelelő keresztmetszeti profillal biró szintén poreellánból előállítható hengeralakú kupak. Belső fala két szemközti részén a fejnek megfelelően le van lapítva. E lelapított felületek egyikének EISÓ részén egy keskeny lemezrúgó van egyik végével megerősítve és pedig oly módon, hogy a rúgólemez alsó részével közel függőleges helyzetben a foglalat belső falához simul. A rúgó felső vége a fejben lévő említett vájatnak megfelelően meg van görbítve. E meggörbített részén túl egy kis egyenes darabban folytatódik, amely a foglalat fedelében kiképezett keskeny kivágásba nyúlik és ebből kissé kiáll. Ha a lámpafejel a foglalatba