78826. lajstromszámú szabadalom • Léggömbanyag és előállítására való eljárás

Megjelent 1922. évi május hó 14-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 78826. szám. V/h. OSZTÁLY Léggömbanyag és előállítására való eljárás. BALLONHÜLLEN-GESELLSCHAFT M. B. H. CÉG BERLIN-TEMPELHOFBAN. A bejelentés napja 1918 október hó 19-ika. Elsőbbsége 1916 március hó 3-ika. A léghajózásnál a léggömb gázcelláimik előállítására eddig használt léggömbanyagoknak (gumiszöveteknek és aranyverőhártyának) az a hátrányuk, hogy a gumiszövet nem elegendő tömöttségíi és túlságosan sxílyos, az aranyverőhártya pedig súrlódásokkal szemben túlságosan érzékeny és rideg, úgy hogy könnyén elveszti tömítő hatását. Az aranyverőhártya, merev rendszerű léghajóknál gázcellák anyaga gyanánt, nagyobb tömítőképessége, könnyűsége és az elektromosságot jól vezető képessége folytán, az utóbbi években nagyobb előszeretettel használtatik mint a gumiszövet, úgy hogy ilyen léghajókhoz az utóbbi években kizárólag aranyverőhártyát használnak. Fent már említett nagy érzékenységén kívül azonban ez az aranyverőhártya még azzal a hátránnyal is jár, hogy szakítószilárdsága igen csekély, lígy hogy a repedések, ha valamely sérülés folytán bekövetkeznek, igen nagy terjedelműek lesznek. Az aranyverőhártyánál továbbá csak úgy érhető el elegendő nagy tömítő hatás, hogy legalább is hat réteget helyezünk belőle egymásra. A jelen találmány már most minden tekintetben kifogástalan új léggömbanyagot hoz létre, amennyiben azokat a hiányokat, melyek az eddigi gumiszövetet hátrányossá teszik, tehát a hiányos tömítőképességet, a túlságos nagy súlyt, az elektromos vezetőképesség hiányát, továbbá azokat a hátrányokat is, melyek az aranyverőhártyánál fennállanak, tehát a túlságos nagy érzékenységet és ridegséget, valamint a csekély szakítószilárdságot, teljesen meg* szünteti. Ez a léggömbanyag szövetnek aranyverőhártyával vagy egyéb állati hártyákkal való kombinációjából áll. Ilyen termék létrehozására irányuló kísérletek eddig azon hiusultak meg, hogy ném sikerült olyan ragasztószert találni, mely elegendő ragasztószilárdság és a két testnek, nevezem tesen: az állati hártyának és á szövetnek különböző nyúlása mellett, a rugalmassá* got illető igényeknek megfelelt volna. Természetesen a végtermék súlyát is tekintetbe kellett itt venni, mert hiszen lég' gömbszöveteknél a súly is mindig lényeges szerepet játszik: Ehhez járul, hogy nem lehetett, amint az az aranyverőhártyánál szokásban van, az állati hártyából hat réteget használni, hanem csak kéttőt, vagy