78627. lajstromszámú szabadalom • Progresszív lőpor egymást burkoló, különböző biztonságú lőporfajtákból

0 ü 4 7 6 Megjelent 1 SYi'i. évi január hó O-én. A L, MAGYAR KíRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 7862 7. szám. XIX/fif. OSZTÁLY. Progresszív lőpor egymást burkoló, külemböző brizánsságú lőporfajtákból. BECKER ÁGOSTON GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1916 december hó 19-ike. Ismeretes dolog, hogy a tűzfegyvereknél fizok elsütése alkalmával a lőpor elégése folyamán nagy mennyiségű gázt fejleszt, minek következtében annak feszültsége és a lövedékre gyakorolt nyomása hirtelen növekszik, H.i ezen nyomás oly nagy lesz, hogy a lövedék mozgását gátló akadályokat, az úgynevezett kezdeti ellenállást, le tudja győzni, úgy a lövedéket a furatba nyomja és ezen mozgás folytán az égési tér növekszik. Ezen pillanattól kezdve a nyomás függvénye lesz a lövedék mozgásának, mert a lőpor folytatólagos elégése folytán a nyomás növekedne ugyan, de a lövedék mozgása folytán előálló kiterjedés által Ismét csökkenik. Mindaddig, míg a gázfejlődés okozta növekedés nagyobb, mint a kiterjedés okozta esökkenés, a nyomás növekedni fog, ezek egyenlőségénél eléri maximumát és azután csökkenni fog, mint ezt az 1. szánni ábra mutatja, ahol az (x) tengelyen a lövedék útja a csőben, a/ (y) tengelyen pedig az ennek megfelelő nyomás van föltüntetve. Az (A, C, B) görbe tehát a lövedék útja és a lőporgázok nyomása közötti összefüggést tünteti (öl. Az (OA) vonal hossza jelenti azon nyomást, mely a kezdeti ellenálást Legyőzi, vagyis a lövedéket megindítja. A lövedék mozgásánál a nyomás eleinte hirtelen növekszik, míg (C, D)-ben legnagyobb értékét (Nm)-et éri el. A lövedék mozgásának további folyamán a nyomás lassanként csökkenik és mire a lövedék az (E) pontnál u csövet elhagyja, ennek nagysága csak (B, E). Az (O, A. C, B, E) fölület mulatja a lövedék mozgatására fordított hasznos munkát, az (O, F) görbe |H>dig a lövedék sebességét. 11a már most az összehasonlíthatóság kedvéért nem a lövedékre gyakorolt nyomási, hanem ehelyett a furat keresztmetszetének egységére gyakorolt nyomást, vagyis a gázok feszültségét vesszük alapul, úgy a 2. számú ábrát nyerjük, amelyben a gázfeszültség változását a lövedék mozgásának függvényeként az (a, c, b) görbe tünteti föl, inig az ezen görl*- és az (X) tengely között fekvő (0, a, c, b, E) terület a furat keresztmetszetének egységére eső összmunkateljesitményt tünteti fi Ezen a keres? netszet egységére eső összmunka szabja meg a f( /ver hatásképcsséget, az emellett föllépő legnagyobb gázfeszüllség pedig a csőanyag igénybevételét. A szerkesztők törekvése odairányul, hogy a hatásképességet fokozzák anélkül, hogy a gázfeszültség túllépje a megengedett Jiatárt. Az (a,.c, b) görbe mutatja, hogy erre különböző módok kinálkoznak. Az első mód az volna, hogy változatlan töltés mellett a cső hosszát növeljük, mondjuk a 2. sz. ábrában (F)-ig. Amint az (E, b, g, F) terület mutatja, nyereség van ugyan, azonban a gázfeszültség rohamos csökkenése folytán nem jelentékeny, úgy hogy ezen az úton csak csekély eredményeket lehet elérni.Nagyobb hatást érhetünk el változatlan csőhossz mellett azáltal, hogy a lőporadagot növeljük. Ebben az esetben természetesen a gázfeszültség maximuma is növekszik, mint azt az (a, h, i) vonal mutatja és beállhat az az eset is, hogy túllépi a megengedett határt. Ha a csőanyag maximális igénybevételének megfelelően a gázfeszültséget nem szabad a (cl)) nagyságon fölül fokozni, akkor nagyobb hatást csak úgy érhetünk el. ha a gázfeszültség csökke-