78619. lajstromszámú szabadalom • Folyadékhevítő háztartások és effélék számára
Megjelent 1923. évi január hó 58-én. MAGYAR KIRÁLYI |gj|| SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78619. szám. II/h. OSZTÁLY. Folyadékhevítő háztartások és effélék számára. POHL RUDOLF GYÁROS WIENBEN. A bejelentés napja 1919 december hó 9-ike. Elsőbbsége 1917 december hó 15-ike. A találmány főleg háztartási célokra szolgáló alacsonynyomású vízmelegítő készülékre vonatkozik, mely egymással közlekedő, függélyes kamrákból áll. Ezeknek külső, közbenső terei alkotják a fütőtereket. A találmány tárgya a kamráknak, valamin! a készülék és a víztartály közötti kapcsolat sajátos kiképzésére vonatkozik. A rajz a találmány tárgyának két példaképpeni foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1. és 2. ábrák az egyik foganatosítási alak hossz- illetve haránlmetszeteit tüntetik fel. A 4. ábra a második foganatosítási alaknak harántmetszele, míg a 3. ábra a 4. ábra szerinti vízkamrának a víztartályhoz való csatlakoztatását mutatja. Az 5. ábra függélyes metszet az 1. ábra egy részén át. Az 1—2. ábrák szerinti foganatosítási alaknál lapos prizmaalakú zárt (1) kamrák széles oldalukkal (lappal) vannak egymás mellett elrendezve és (2) csőtoldatok útján folytatólagosan vannak egymással összekötve, mimellett az első kamra (5) vízhozzávezelő, az utolsó pedig behelyezhető (10) kifolyó csapot tartalmazó (6) lefolyató csővel van ellátva. A kamrák a (2) cső toldatokon kívül esetleg peckek, lemezkék vagy effélék utján vannak egymással a (3) köpenybe helyezett egésszé egyesítve. A vízhozzávezető cső' (4) víztartályt (fazekat) hord. Használatkor a (4) tartályt a kívánt mennyiségű folyadékkal (vízzel) töltjük meg és a készülékbe, annak kamrái alá beépített égőt működtetni kezdjük. Az első kamrába beáramló hideg víz ennek fenekére sűlyed, felmelegedés után fölszáll és a következő kamrába áramlik, melyet hasonló módon átjár és végül fölhevítés után az utolsó kamrából kifolyik. A tűzhelyből felszálló láng, illetve füstgázok ezen kamrák között, illetve a kamrák és a (3) köpeny között felfelé áramlanak és a (11) nyílásokon át távoznak. A (2) összekötő toldatok (forrasztási helyek) a találmány szerint a kamrák felső részében, tehát a lángok körzetén kívül vannak elrendezve, anélkül, hogy a víznek melegítetlenül az egyik kamrából a következő kamrába való átáramlásától kellene tartanunk, miután a hideg víz nagyobb fajsúlya folytán mindig a fenékre sűlyed, fölmelegedés után pedig ismét fölszáll. A (2) csőtoldatok egy vízszintes síkban, váltakozva egymáshoz képest el vannak tólva (2. ábra). Az (1) kamrák keskenyebb oldalai lefelé célszerűen konvergálnak (1. ábra), minek következtében a közbeeső terek felfelé szükülnek, oly célból, hogy a füstgázoknak fölfelé- és kiáramlási sebessége csökkenjen, miáltal a melegelvonás a legintenzívebb. A (3) köpeny célszerűen hengeres és a kamrák szélessége a középső kamrától a két végkamra felé fokozatosan csökken (2. ábra), miáltal sima, nem ívelt élü kamrák legegyszerűbb -előállítása dacára az alapfelületnek kedvező kihasználását is elérjük. A kamrarendszer a (3) tokköpenyr en, egy annak peremére támaszkodó (7) fedő segélyével van rögzítve, melynek központos fekvésű áttörésében egy a (4) tartályt fölvevő közbeeső (8) rész van elrendezve. Ez utóbbinak az áttörés alá nyúló végrészére a kamararendszerrel egye-
