78614. lajstromszámú szabadalom • Lángcsöves kazán a lángcsőben a lánghíd mögött elrendezett vízcsőnyalábbal

Megjelent 1923. évi január hó 38-én. MAGYAR KIRÁLYI jBBff SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78614. szám. Ve/2. OSZTÁLY. Lángcsöves kazán a lángcsőben a lánghíd mögött elrendezett vízcsó'nyalábbal. KÖRNER FRIGYES MÉRNÖK DÜSSELDORFBAN. A 72922. sz. törzsszabadalom pótszabadalma, melynek bejelentési napja 1920 április hó 15-ike. Elsőbbsége 1918 junius hó 25-ike. Jelen találmány tárgya a 72922. sz. törzsszabadalomban védett, a lángcsőben a lánghid mögött elrendezett vízcsőnya­lábbal bíró, lángcsöves kazán javítása. A jelen találmány célja elsősorban a cső­nyalábnak megvédése a kazánkő képző­dése ellen, amire szükség van, mintán a csőnyalábban az elgőzölgés igen élénk. Eddig a víz a kazán alsó, hidegebb részé­ből lépett be a csőnyalábba. Azonban az ezen kazánrészben levő víz, miután nem gőzölög el, folytonosan dúsíttatik iszap­ban és effélében és időnkint el volna távo­lítandó, ami azonban üzem közben nehéz­séggel jár és ennélfogva a legtöbb esetben meg nem történik. Ezen víz ezenkívül rendkívül kemény. A jelen találmány már most lehetővé teszi ezen hátrány kiküszö­bölésével a lángcsőben levő, erős elgőzö­lÖgtetésű forrcsövekliez állandóan tiszta és lágy víz hozzávezetését és'.ezáltal ezek­ben a kazánkő képződésének nagymérték­ben való korlátozását. A mellékelt rajzon három foganatosí­tás! példa van hosszmetszetben, illetve ke­resztmetszetben föltüntetve. A kazánköpeny (a)-val, a lángcső (b)­vel, a hátsó kazánfenék pedig (c)-vel van jelölve. A csőnyaláb az 1. ábrán látható foganatosítási alaknál több (öt), (d, dl, d2) csőkígyó által van ké­pezve, mely csőkígyók közül mindegyik külön-külön van összekötve a kazán víz-és gőzterével külön vízkamarák közbeik­tatása nélkül. Ez a berendezés azon előny­nyel jár, hogy a vastagfalu vízkamarák és görbe csőtoldatok nem hatásos hűtőfe­lületei kiküszöböltetnek és az egyes részek kicserélése megkönnyíttetik. Annak meg­akadályozása céljából, hogy a lángcső me­legebb zónájában fekvő, mellső csőkígyók túlhevített gőzt vezessenek és elégjenek, a jelen találmány második része értelmében ezek kevesebb csavarmenettel bírnak, mint a hátsó csőkígyók, fűtőfölületük te­hát kisebb, mint amely túlhevített gőz lé­tesítésére szükségeltetnék. A víznek a csőkígyókhoz való hozzáve­zetése hosszú (e) csövek útján történik, melyek a hidegebb kazánrészben feksze­nek, a vízbelépés helyén azonban fölfelé vannak hajlítva, úgy hogy a víz az (e) csövekbe esak a melegebb rétegekből lép­het be, ahol a víz tisztább és lágyabb, mint az alsó kazánrészekben levő víz, mi­mellet t az [ (e) csőbe bevezetett víz a ka­zán hideg vize által h üttetik, mielőtt a csőkígyókba belép.

Next

/
Oldalképek
Tartalom