78609. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üreges tárgyak öntésére

Megjelent 1923. évi január hó 23-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMILEIRAS 78609. szára. XVT/g- OSZTÁLY­Eljárás üreges tárgyak öntésére. KWAYSSER EMIL MÉRNÖK WIENBEN. A bejelentés napja 1920 január hó 10-ike. Főleg olyan ötvözetekből való üreges tárgyaknak öntése, melyek nagy mérték­ben zsugorodnak, mint az alumíniu m, a sárgaréz és efféle, igen nagy nehézségeket okoz, mert a formamagot a fém meg­meredése után rögtön ki kell venni a for­mából, nehogy szétrepessze az össze­húzódó öntvényt. Ugyanebből az okból legtöbbször még az sem lehetséges, hogy a forma külső részét maradandóra készít­sék (pld. vasból), mert ekkor, az öntvény­nek ezáltal bekövetkező gyors kihűlése miatt, nincs elég idő a formamag kiszedé­sére. A jelen találmány tárgya olyan öntő­eljárás, melynél a formamag gipszből vagy gipsznek finom homokkal, mésszel, mág­neziava 1. szénporral, fűrészforgácsokkal vagy effélékkel való keverékéből vékony­falú üreges test gyanánt készül, úgy hogy az öntvény összehúzódásakor széttörhetik. Az öntőforma köpenye emellett maradan­dóan vasból vagy más alkalmas fémből vagy formahomokból vagy szintén gipsz­ből készíthető lazító- vagy kötőanyagok hozzákeverésével vagy anélkül. Az eljárás főleg árira szolgál, hogy főzőedényeket, csöveket, korsókat, virág­vázákat, mótortokokat és efféléket főleg alumíniumból és ennek ötvözeteiből, de sárgarézből, bronzból és egyéb fémekből is, önteni lehessen. A mellékelt rajzon példaképpen egy főzőfazéknak alumíniumból- vagy efféléből való öntésére alkalmas forma van be­mutatva, ahol is a forma külső része mara­dandóan, pld. vasból van készítve. Az 1. ábra az öntőforma függélyes met­szetét, míg a 2. ábra az 1. ábra a—b vonala mentén, azaz a fül (fogantyú) elválasztóhézagán keresztülvezetett metszetét ábrázolja. A rajzon (1) jelöli a forma külső részét (az alsó formarészt), mely maradandónak képzelendő. Ez a formarész természetesen egy vagy töb függélyes sík mentén meg is lehet osztva. Ezen a formarészen ül a (2) fölső formarész, mely szintén mara­dandónak képzelendő. Ügy az alsó, mint a fölső formarésznek kiöblösödései vannak a fülek (fogantyúk) képezésére és az egyik fülnél, pl. a (3) beöntőcsatorna van elren­dezve. A (2) fölső formarészben ül, cél­szerűen központosított helyzetben, a (4) formamag, mely ismert eljárás szerint, külön alkalmas formában, pld. gipszből van öntve és azután meg van szárítva. Ezt a magot olyan vékonyfalúra készítjük és oly nagy mértékben szárítjuk ki, hogy a fém beöntését még kibírja ugyan, de

Next

/
Oldalképek
Tartalom