78564. lajstromszámú szabadalom • Készülék tengeralattjárók ingó mozgásának csökkentésére

Megjelent 1921. évi december hó 19-én. 78564. szám. XIX/h OSZTÁLY. Készülék tengeralattjárók ingó mozgásának csökkentésére. FRAHM HERMANN IGAZGATÓ HAMBURGBAN. 4 76970. sz. törzsszabadalom pótszabadalma, melynek bejelentési napja 1917 június hó 27-ike. Elsőbbsége 1916 október hó 28-ika. A törzsszabadalom szerint tengeralatt­járóknál azáltal létesítjük az ingómozgást csökkentő tartályokat, hogy egyes merülő­tartályoknál az úszósík tájékán megfelelő részek vannak elkülönítve. Jelen talál­mány értelmében ez a rész a merülőtartály külső oldalán képezett táska vagy zseb alakjával bír. Ezen kiképzés által a fékezést létesítő víztömegek súlypontjai még nagyobb tá­volságra esnek a hajóközéptől, mint amennyire ezt a törzsszabadalomnál el le­het érni és azonkívül a tengeralattjáró ke­resztmetszetének alakításában is szaba­dabban járhatunk el, úgy hogy a hajó alakját, metacentrikus magasságát, ingó periódusát és az ingást csökkentő hatást, a kellő viszonyba hozhatjuk egymáshoz. Némely esetben célszerű lesz ugyanazon tengeralattjárónál részben a jelen talál­mány szerinti tartályalakot, részben pedig a törzsszabadalom szerinti tartályalakot alkalmazni. Ez az eset akkor állhat be, ha a hajót úgy középen, mint elülső és hátsó részén az ingómozgást csökkentő tartá­lyokkal akarjuk fölszerelni. A találmány tárgya a csatolt rajzon pél­dakép vett kiviteli alakjában van föltün­tetve, nevezetesen az 1. ábra a hajó középső részén átvett sémás keresztmetszet, a 2. ábra pedig sémás keresztmetszetet mutat a törzsszabadalomban leírt berende­zéssel, mimellett a metszési vonal a hajó mellső és hátsó végén van átfektetve. A 2. ábra szerinti elrendezés természetesen úgy elől, mint hátul egyidejűleg alkal­mazható. Másrészt természetesen az sincs kizárva, hogy az 1. ábra szerinti elrende­zést elől és hátul, a 2. ábra szerinti beren­dezést pedig a középen alkalmazunk, azon­kívül csakis az 1. ábra szerinti tartályok­kal is lehet a hajót kiképezni. Míg a 2. ábrán a nyomástbíró (s) testet körülvevő részek a vízvonal alatt fekvő (w) fal által fölső (tl) és alsó (t2) terekre vannak osztva, úgy hogy a (tl) terek a vízbe torkoló (o) nyílásokkal az ingómoz­gást csökkentő tartályokká válnak, addig az 1. ábra szerinti kiképzésnél a (tl) és (t2) terek között levő válaszfalnak csak egy része fekszik a vízvonal alatt. A 2. ábrán a jobb áttekinthetőség kedvéért a válaszfal rendes helyzete (wl)-nél vonalkázottan van föltüntetve. Az 1. ábrán a (wl) falból a (w2) rész maradt meg, míg a (w3) rész megfelelően mélyebben fekszik, iigy hogy a vízbe ki torkoló (o) nyílások révén egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom