78395. lajstromszámú szabadalom • Eljárás metilalkohol előállítására klórmetilből

Megjelent 1921. évi október hó 8-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁQ. SZABADALMILEIRAS 78895. szám. IV/h/1. OSZTÁLY. Eljárás metilalkohol előállítására klórmetilből. DEUTSCHE PETROLEUM-AKTIENGESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1919 május hó 10-ike. Metilalkohol nak előállítása végett földgázból ez utóbbit elsősorban ismeretes módon klórinetillé, ezt pedig azután metilalkohollá alakítják át. Ezen eljárás ipari foganatosításánál a főnehézséget a második folyamat, a klórmetil átalakítása metilalkohollá, okozza, minthogy ez alkáliáknak vagy földalkáliáknak savkötő szerek gyanánt való alkalmazása mellett közönséges hőmérsékleten túlságos lassan megy végbe. Ennélfogva a reakciósebesség fokozására magasabb hőmérsékletek alkalmazását hozták javaslatba. Minthogy kálilúggal 100°-on való hevítésnél is egy hét lefolyása alatt csak 2 liter klórmetil alakul át (1. Berthelot, Liebigs Annalen, 105 k., 224. 1.), Lacy (1. 69337. sz. svájci szabadalmi leírás) autoklávák használatát vezette be, amelyekkel 100°nál magasabb hőmérsékleten lehet dolgozni. Ö erélyes kavaróművel fölszerelt autoklávában 190° hőmérsékleten és 20 atm. nyomáson klórmetilt hagy hatni mésztejre. Egészen hasonló föltételeket szab Szarvasy (1181697. sz. amerik. szabadalmi leírás). Ö is 20—24 atm. nyomáson dolgozik erélyes kavaróművel fölszerelt autoklávában, amelyet kb. a Lacy javasolta koncentrációjú mésztejjel tölt meg. Szarvasy valamivel alacsonyabb, 140°-nyi hőmérsékleten dolgozik és ilyen módon adatai szerint két óra alatt a klórmetil 96%-át alakította át metilalkohollá. Míg ezen eljárások szerint a klórmetilt alkáliák vagy földalkáliák vizes oldatába vezették be, előnyösebbnek bizonyúlt, ha klórmetil és vízgőz elegyét, adott esetben nyomás alatt, de magasabb hőmérsékleteken (250—350°) szilárd alkáliák, földalkáliák vagy más savkötő anyagok fölött vagy ezen anyagok ömlesztékén keresztül vezetjük. Ezenkívül ezen savkötő anyagokhoz katalizátorokat kevertünk. Ilyenek gyanánt különösen beváltak a bárium, króm és tórium wolframátjai, foszfátjai, jodidjai és bromidjai. Néhány foganatosítási példa ezen eljárás előnyeit és sajátosságát meg fogja világítani. Minden metilalkohol-készítő berendezés a következő készülékekből áll: 1. A klórmetil-készlettartány; 2. A vízkeverő; 3. A reakciótér; 4. A metilalkohol-abszorbeálóedény; 5. A véggáz-kondenzáló edény; 6. A nyomószivattyú. Az 1. alatti készlettartányból kiáramló gázhoz a 2. alatti keverő segítségével vizet keverünk. A keverő úgy van berendezve, hogy a klórmetil és vízgőz mennyiség-