78355. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gipsztartalú képződések fűtőfölületekre való lerakásának meggátlására, különösen bepárlási eljárásoknál

Megjelent 1921. évi augusztus lió 31-én. MAGYAR KIRÁLYI fggSP SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78355. szám. Ve/2. OSZTÁLY. Eljárás gipsztartalmú képződések fűtő fölületekre való lerakódásának meggátlására különösen bepárlási eljárásoknál. AKTIESELSKABET DE NORSKE SALTVERKER CÉG BERGENBEN. A bejelentés napja 1919 julius hó 19-ike. Elsőbbsége 1916 augusztus hó 14-ike. A jelen eljárás szerint meggátoljuk gipsztartalmú képződéseknek fűtő íölületekre való lerakódását oly eljárásoknál, amelyeknél oly folya' dékokat — édesvizet, sósleveket — kezelünk, melyek gipszet vagy gipsztartalmú sókat tartalmaznak; különösen alkalmas' a találmány bepárlási eljárásokra, például konyhasónak előállításánál. Ily eljárásoknál tudvalevőleg nagv hátránynyal járt, hogy a gipsznek tekintélyes része a bepárlás alatt a lűtőfölületekre rakódott le, ami ezek hatékonyságának gyors csökkenését oldozta. Ilogy a fűtőfölületeket a gipsztől, vagyis a kazánkqtől lehetőleg mentesítsék, ezt időrőlidőre kézi munkával kellett eltávolítani, ami viszont rossz kalorikus hatásfok, nyitott bepárlási üstök használatát és az üstöknek gyakori javítását tette szükségessé. Ezek a viszonyok lehetet-Jenné tették a jobb melegkihasználású eljárásoknak alkalmazását, mivel ezekhez zárt készülékeket kell használni. Ennek következtében ajánlották a gipsznek vagy a gipszképző sóknak a bepárlás előtti kicsapását, például oltott mésznek adagolása révén. Azon viszonyoknak beható tanulmányozása már most, melyek alatt a fűtő fölületekre gipsz lerakódik, azt eredményezte, hogy gipsznek kiválasztása telített .gipsztartalmú oldatokból különösen fokozott mértékben megy végbe ott, ahol gipszlerakódás már jelen van, vagyis hogy alkalmas kristályosodási gócpontoknak jelenléte a kristályosodást gyorsltja és hogy kristályosodási gócpontoluíl kész gipszkristályok sokkal erőteljesebben hatnak, mint fémes fölületek. Kísérletek igazolják, hogy, ha a kezelt folyadékban elegendő mennyiségben vannak jelen lebegő gipszkristályok, akkor az új kristályoknak kicsapódása kizárólag ezen lebegő kristályokra, mint gócpontokra történik, nem pedig a fémes íölületekre. A találmány szerint már most a bepárlást, a folyadékban megfelelő mennyiségben elosztott, lebegő gipszkristályoknak jeleinlétében végezzük, amikor a folyadékot oly mérvű mozgásban tartjuk, hogy a kristályoknak káros összeállását megakadályozzuk, ami azáltal történik, hogy a képződött kristályok, melyek tudvalevőleg hosszú tűk alakjával bírnak, a folyadék mozgatása közben a készüléknek szilárd részeihez ütközve szétzúzódnak. A találmány gyakorlati foganatosítása különböző módokon történhetik, melyek természetesen a különös viszonyoktól vagy a bepárlási eljárásoknak természetétől függnek. Valamennyi foganatosítási módnál azonban közös azon követelmény, hogy az említett gipszkristályok a folyadékban elegendő mennyiségben osztassanak el, mielőtt a folyadék a bepárlásnál telített gipszoldattá válik. A találmány foganatosításának egy módja abban áll, hogy a kezelendő folyadékhoz közvetlenül gipszkristályokat adagolunk. Ila a folyamat nem folytonos, minden bepárlás után a gipszkristályoknak oly nagy mennyiségével fogunk rendelkezni, hogy azoknak egy részét a következő bepárlásnál anyakristályokként felhasználhatjuk. Ha pedig a folyamat folytonos akkor szivattyúberendezés segélyével mindig el-