78318. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet fűtőkemencék tüzelőterének és rostélyfölületének csökkentésére

Megjelent 1921. évi augusztus hó 422-án. _____ MAGYAR KIRÁLYI jRff SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78818. szám. II/c. OSZTÁLY. Szerkezet fütőkemencék tüzelő terének és rostélyfölületének csökkentésére. moser lajos mérnök wohlenben (svájcz). A bejelentés napja 1918 március hó 12 ike. Elsőbbsége 1917 augusztus hó 8-ika. Tüzelőanyagnak, pl. koksznak, fűtéseknél, főleg központi és emeletekre szolgáló fűtéseknél való megtakarítás céljából már javaslatba hozták, sőt el is rendelték egyes fűtőtestnek kikapcsolását. A fűtőtestek ily kikapcsolása azonban a tüzelőanyagmegtakarítás tekintetében gyakorlatilag kielégíthető eredményt nem mutatott föl. A.találmány szerint már most fűtéseknél, főleg központi és emeletekre szolgáló fűtéseknél tetemes tüzelőanyagmegtakarítást érünk el a tüzelőtér hátsó részében, ennek teljes magasságában •és elállíthatóafl elrendezett és a tüzelőtérnek, valamint a rostélynak egy változtatható részéi hátulról előre kiiktató tűzálló fal segítségével. A mellékelt rajzokon a találmány tárgyának három foganatosítási példája van föltüntetve. Az 1. ábra az egyik foganatosítási alak függélyes metszete. A 2. ábra metszet az 1. ábrának x—x vonala szerrint. A 3. ábra ezen foganatosítási alak egy részletét mutatja. A 4. és 5. ábrák egy másik foganatosítási alaknak két egymásra merőleges sík szerinti függélyes metszetei. A 6. és 7. ábrák egy harmadik foganatosítási alak függélyes, illetve vízszintes metszetét tüntetik föl. (a) (1. és 2. ábra) egy emeletekre szolgáló fűtéshez való kemencét, (b) a rostélyt, (c) a tüzelőnyílást, (f) pedig a fűtővezetékkel összekötött fűtővízcsöveket jelenti. A tüzelőtér térfogatát csökkentő és a rostélyíoliiletet megrövidítő szerkezet már most egy előre és hátrafele elállítható tűzálló fal alkotja, mely a tüzelőtér hátsó részében a rostélyra és egymásra helyezett (dl, d2) ládaszerű elemekből, valamint a (d3) födélből van összeállítva és a tüzelőtér teljes magasságára terjed ki. A ládák pl. öntöttvasból készítvék, üregesek és rossz hővezető (e) anyaggal, pl. agyaggal stb. vannak megtöltve. Mindegyik fölső láda (d4) fenéktoldata az alatta levő láda üregébe nyúl, ami a ládák viszonylagos eltolódásait megakadályozza. A rostélyra való biztos fölfekvés céljából a legalsó láda fenéklapja sík. A szóbanforgó kiiktatófal meleggyüjtő gyanánt is szolgál és a rostély kívánt mértékű megrövidítésének, illetve a tüzelőtér kívánt csökkentésének megfelelően kisebb vagy nagyobb mértékben tolható előre. Ezen szerkezet révén a fűtés káros befolyásolása nélkül körülbelül 35% tüzelőanyagmegtakarítás érhető el. Csupán az első befűtés és a melegvízfűtőtesteknek fölmelegedése között kb. 12 perc telik el az eddigi (kiiktatófal nélküli) fűtésekkel szemben, amelyeknél ez az idő csak 4 percet igényel. Ennek ellenében azonban a kemence hosszabb ideig nagyobb hőmérsékletei tart meg. A kiiktatófal a ládák leemelésével ismét könnyen eltávolítható. A szerkezet célszerűen alkalmazható továbbá az elő- és utóidényben is, amikor a tüzelőtér és a rostélyfölület teljes kihasználása nem szükséges. A fűtőberendezésnek nagy előnyére válik azon körülmény is, hogy a tüzelőanyagréteg magasságát az ismertetett szerkezet nem befolyásolja és így azt az égési folyamathoz szükséges szokásos magasságban tarthatjuk. A részdarabok száma és alakja a föltünletett példától eltérő is lehet. A 4. és 5. ábrabeli foganatosítási példánál a kiiktatófalat szabadon egymásra helyezett, fölső