78290. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a sebesség folytonos változtatására

Megjelent 1921. évi augusztus hó 6-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG. SZABADALMI LEIRAS 78290. szám. XXa 2. OSZTÁLY. Berendezés a sebesség folytonos változtatására. DUNGYERSZKY LÁZÁR MÉRNÖK ZÁGRÁBBAN. A bejelentés napja 1918 julius hó 6-ika. A jelen találmány tárgya berendezés a sebesség folytonos változtatására, mely mindenütt alkalmazható, ahol eddigelé lépcsős korongból vagy fogaskerekekből álló sebességváltoztató berendezéseket alkalmaztak. A találmány szerinti berendezés jel­lemzője az, hogy a forgásisebesség! a nyu­galmi helyzettől bizonyos maximumig, egy leng'ő mozgás amplitude-jének vál­toztatása és ezen lengő mozgásnak sa­játos kapcsolószerkezet útján, egyolda­lasan történő igénybevétele folytán vál­tozik. A találmány szerinti berendezésnél ugyanis egy hosszirányban eltolható tengelyen elrendezett, egyirányban nö­vekvő excentri oltással biró két tárcsa a változó sebességgel meghajtandó tenge­lyen lazán elhelyezett testeket lengő mozgásban tart úgy, hogy a lengő tes­tek a hajtó tengely helyzete által meg­állapított excentricitástól függő kisebb­nagyobb amplitude-val lengenek ki. Két­két egymáshoz képest 180°-al eltolt ex­centrikus test egy-egy homlokfölületével egymás felé fordított lengő testet hajt meg, melyeket egy a hajtó tengely for­gásából függősébben meghajtott sajátos kapcsolószerkezet váltakbzva kapcsol egy-egy a hajtott tengelyen szilárdan elrendezett tárcsával, úgy hogy folyto­nos és egyirányú mozgást kapunk. A mellékelt rajz a találmány tárgyá­nak pólclaképpeni foganatosítási alakját szemlélteti. Az 1. ábra a sebességváltoztató berende­zés nézete, részben függélyes metszete. A 2. ábra a lengő testet és annak nagy­hajtási módját szemlélteti. A 3. ábra részletrajz. A hosszirányban eltolható (1) fő­vagy hajtótengelyen (1. ábra) két ex­centrikus (2, 2') test van elrendezve. Ezen testek, egyik alapfelülete az (1) tengellyel koncentrikus kör, inig a má­sik oly görbe, melynek a-tól c-ig (2. ábra) terjedő része Archimedes-féle spirális, míg többi része visszatérő görbe alakjá­ban van kiképezve. A (2, 2') excentrikus testeknek (í. ábra) minden egyes, az (1) tengelyre merőlegesen síkmetszete szin­tén oly görbe, mely éppen úgy, mint az egyik alapfölület, visszatérő görbével kiegészített Archimedes-féle spirális. Ezen görbéknek szögegységben való emelkedése arányosan nő a metsző sík­nak a köralakú alapfölülettől való tá­volságával. Az (1) tengelyen egymástól bizonyos

Next

/
Oldalképek
Tartalom