78249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a gabona zsákokba való pácolására

Megjelent 1921. évi "július lió 162-én. MAGYAR KIRÁLYI |1S§Í SZABADALMI BÍRÓSÁG. •||S§|||p/ SZABADALMI LEÍRÁS 78249. szám. X/h. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés a gabona zsákokban való pácolására. KRÜGERJÖRGEN JÖRGENSEN MÉRNÖK KOPENHÁGÁBAN. A bejelentés napja 1919 szeptember hó 23-ika. Elsőbbsége 1916 augusztus hó 31-ike. A gabonának zsákokban való párolásánál bizo­nyos hőmérsékletű vízbe való bemerítés útján a gabona rendszerint hidegebb, mint a pácoló folyadék és ha ez utóbbi a zsákban lévő gabona külső rétegein átáramolt, könnyen beállhat a hő­mérsékletnek csökkenése a pácolásra szükséges hőmérséklet alá, úgy hogy a pácolás tökéletlenné válik. Hogy ezt a hiányt lehetőleg kiküszöböljék, a zsákokat a vízből ismételten kiemelik és újra be­sülyesztik, hogy ezáltal a víznek átáramlását idézzék elő és ilyenformán az egész zsákon át az egyenletes hőmérsékletet biztosítsák. Ezen eljárás azonban nehézkes és nem megbízható, miután a gabonaréteg egy telt zsákban meglehetősen vas­tag, az átáramlás ennek következtében nem meg­bízható és nem is egyenletes. Ha ezzel szemben a zsákot két tartány összekötővezetékébe toljuk, melyek között bizonyos hőmérsékletű víz áramol, még pedig olykép, hogy a zsák a vezeték teljes keresztmetszetét kitölti, a víznek az egész zsákon át kell áramolnia, és ezáltal tökéletes és egyenle­tes pácolást érünk el. A víz a vezetéken át vagy szivattyúzható, vagy pedig egy magasabb tartányból egy alacsonyabba az esés következtében mozguttatik. Annak a föl­tétele, hogy a víz a zsákon áthatoljon és azt meg ne kerülje, abban áll, hogy a zsák a vezeték keresztmetszetét az illető helyen tökéletesen ki­töltse és hogy ezt könnyű és gyakorlati módon elérjük, a keresztmetszetet a zsáknak megfelelően képezzük ki,' amennyiben pl. a vezetéket kitágít­juk olykép, hogy a zsák a kitágításban kényelme­sen foglalhasson helyet, a vezetéknek a rendes keresztmetszethez való átmeneti helyét pedig olykép képezzük ki, hogy a zsák a vezeték falai­hoz szorosan csatlakozik, miközben a zsákot tet­szőleges módon szorítjuk hozzá a vezeték falaihoz. A mellékelt rajz 1—5. ábrái a találmány tár­gyának különböző foganatosítási alakjait sémá­san tüntetik föl. Az 1. ábrán a találmány általános alakjában van föltüntetve. A nyil irányában áramló vizet az (a) cső a (b) kitágításba vezeti és onnan a vizet a (c) cső vezeti tovább, miután a víz_ a (d) zsákon áthaladt. A kitágításnak a fala a (c) vezetékbe való átmeneten a zsák alakjának megfelelő, bol­tozatszerü (e) átmeneti darabbal bír, amelyben a zsák tetszőleges erők által fogvatartatik. A 2. ábra szerinti foganatosításnál a kitágítás úgy van elrendezve, hogy ezen erőt a nehézségi erő képezi. A 3. ábra oly foganatosítási alakot mutat, mely­nél a fölső tartány, amelyből a víz az alsóhoz áramol, maga képezi a (b) kitágítást. A tartányt itt csak akkor töltjük meg, ha már a zsákot a ki­folyónyílás fölé helyeztük. A kitágítás az alsó tartányt is képezheti, ami­kor is a vizet alulról a zsákon átnyomjuk (4. ábra). Ha biztosítani akarjuk, hogy a víz mindig a zsák mindkét oldalán jelen legyen, úgy hogy az átáramlás a vízhozzávezetés által szabályoztas­sék, ezt a (b) tartányon alkalmazott átfolyás által eszközölhetjük. Víz megtakarítása céljából a nyomáskülönbség­nek a zsák két oldalán meglehetősen kicsinek kell lennie. Az 5. ábra az (f) szállócsővel ellátott foganatosítási alakot mutatja, ahol célunkat a szállócső segítségével elérhetjük. A víz itt mindig (h) magasságban fog állani a zsák fölött és csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom