78240. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a levegő tisztítására alkalmas kicserélőmasszák előáll1tására
Megjelent 1921. évi "július lió 136-én. MAGYAR KIRÁLYI gHff SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78240. szám. IV/hl. OSZTÁLY. Eljárás a levegő tisztítására alkalmas kicserélő masszák előállítására. DEUTSCHE GASGLÜHLICHT AKTIENGESELLSCHAFT (AUERGESELLSCHAFT) CÉG BERLINBEN, MINT CLEMENTE CLEMENS OKL. MÉRNÖK BERLINI LAKÓS JOGUTÓDJA. A bejelentés napja 1918 junius hó 6-ika. Elsőbbsége 1916 junius hó 22-ike. Már ismeretes a légzési levegő tisztítására superoxydokat pl. nátriumsuperoxydot vagy kálium-nátriumsuperoxydot alkalmazni, melyek azt az előnyt nyújtják, hogy oxigén egyidejű fejlesztésével hatnak. Ezeket az anyagokat brikettezik, az olvadási pontig hevítik vagy megolvasztják és fölaprítva használják. Ezek az anyagok azonban nem felelnek meg a kívánalmaknak, ha arról van szó, hogy azokat pl. légzőkészülékekben „kicserélő masszák" gyanánt alkalmazzuk, ahol a kilehelt szénsav és vízpára helyett azonnal a megfelelő mennyiségű oxigént kell leadni, Az eddig ismert struktura nélküli masszáknál emellett csakis fölületi behatás következik be, míg a superoxydszemcsék belső rétegei változatlanul maradnak, különösen mivel ezek az anyagok a kilehelt levegő vízpáráinak és szénsavának behatása alatt darabokká csomósodnak össze, ami egyúttal a kicserélő massza ellenállásának fokozódására vezet. Végül ezek a masszák néha a szállításnál előforduló rázkódtatások ellen nem mutatnak kielégítő mechanikai ellenállóképességet, úgy hogy szétporlódnak és a massza fölvételére való töltények könnyen eldugulnak. Ezek a hátrányok kiküszöböltetnek, ha kicserélő massza gyanánt a superoxydok lyukacsos alacsony hydrátjait használjuk és pedig oly darabok alakjában, melyek szemcsenagysága az alkalmazási mód szerint változhatik. Az ily masszák gázokkal, mint pl. szénsav és vízpára sokkal jobban reagálnak, mivel a gázok reakciója kisebb térfogatokban történik, úgy hogy az oxygén leadását előmozdító reakcióhő következtében erősebb fölhevítés következik be, míg ellenben az ismert anyagok alkalmazásánál a reakció sokkal nagyobb masszában játszódik le, tehát nem léphet föl oly magas hőmérséklet. A lyukacsos struktura következtében a behatás nemcsak a szemcse fölületén megy végbe, úgy hogy a reakciótermékekkel való körülburkolás nem következhetik be, hanem a szemcsének csaknem egész tömege vesz részt a reakcióban. A találmány szerinti masszából tehát kisebb mennyiségek is elegendők, hogy ugyanazon mennyiségű oxigén fejleszr tessék. Ez a massza arra sem mutat haj-