78173. lajstromszámú szabadalom • Műláb

Megjelent 1921. évi junius hó 14-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMILEIRAS 78173. szám. VII/e. OSZTÁLY. Műláb. SCHAEFER ALFRÉD GYÁROS BAD-OEYNHAUSENBEN. A bejelentés napja 1919 augusztus hó 2-ika. ' A találmány oly műlábra vonatkozik, melynél a láb (lábfej) oly helyzetben van hogy az út egyenetlenségeihez! önműködően hozzáidomul. Ezt azáltal érjük 'el, hogy a láb az alsó lábszárhoz képest gömbalakú csúszófölülettel biró talpcsapágygyal van megtámasztva, melynek két részét (a csapot és a perselyt) a láb és az alsó comb között elrendezett rugók tartják záró helyzetében. A láb ily módon minden oldal felé teljesen szabad mozgathatóságot nyer. Hogy a lábszár hosszát szabályozhassuk, a talpcsapágy csapja az alsó lábszárban vezetett csavarorsó gyanánt van kiképezve, mely többé kevésbbé ki- és becsavarolliató. A használó számára kényelmes lábállás lehetővé tételére, emellett az alsó lábszáron a talpcsapra ható rugók ellenfalát alkotó tartógyűrű van elrendezve, melyet a súrlódás rögzít mindenkori helyzetében. Végül a térdcsukló berendezése olvan, hogy zajtalanul működik és a nadrág be nem szorulhat a csuklóba. A rajz a találmány tárgyának példaképpeini fogan atosítási alakját szemlélteti. Az (a) láb az alsó (b) lábszárhoz képest talpcsapágyban van megtámasztva, mely a (c( csapból és a (d) csapágy tányérból áll. A (c) csap gömbalakú (cl) fejjel van ellátva. Az (a) lábat ós a (b) alsó lábszárat négy (e) rúgó tartja össze, melyeknek vonószervei egyrészt a lábban, másrészt az (f) tartógyűrűben becsomózás vagy beékelés útján vannak rögzítve. A (c) csap csavarorsó gyanánt van kiképezve és az alsó lábszár (b) csonkjára helyezett (g) persely legalsó végére van ráhelyezve- A kellő hosszúság beállítása után a (h) csavaranyát meghúzzuk. Az (f) tartógyűrű a (b) alsó lábszáron el nem csúsztatható, de azon elforgat ható és a mindenkori helyzetben súrlódással rögzíthető. Ily módon az (a) láb a lábszárhoz képest tetszőleges helyzetbe beállhat, úgy hogy az egyik láb a másikhoz képest minden nehézség nélkül a helyes szögállásba juthat. A lábhajlás a mellső vagy hátsó (e) rúgópár erősebb meghúzásával vagy utánaengedésével idézhető elő. A térd, mely a golyókon ágyazott (i) tengely körül leng, (k) korongból áll, mely a fölső lábszárral egy darabot alkot és az alsó lábszár hasítéká-