78120. lajstromszámú szabadalom • Olajtüzelés takaréktűzhelyek és kályhák számára

Megjelent 1921. évi május hó 31-ótt. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78120. szám. II/h. OSZTÁLY. Olajtüzelés takaréktűzhelyek és kályhák számára. CSEKE JÓZSEF LAKATOSMESTER BUDAPESTEN. Bejelentési napja 1919 október hó 16-ika. A találmány tárgya olajtüzelés takaréktüzhe­lyek és kályhák számára, melynek a jelenleg ismert olajtüzelésekkel szembein az az előnye van, hogy a meglévő szén, vagy fatüzelésü taka­réktüzhelyekbe, cserép- és vaskályhákba, töltő­kályhákba, vaskos árbetétes parázskályhákba, központi tüzelések vagy lokomotivok tüzterébe minden nehézség nélkül gyorsan beszerelhető és aránylag gyenge minőségű, tehát olcsóbb olajok tökéletes gazdaságos kihasználását biz­tosítja. A találmányt lényegében a takaréktűzhely vagy kályha tűzterében elrendezett, mellső végén: nyi­tott, boltozati részében az égéstermékeket elve­hető haránthasítékkal ellátott égési kamra belse­jében előmelegítő serpenyő alatt síkban hajlított és szabad végével az előmelegítő serpenyő fölé nyúló tüzelőanyagvezeték, ezen vezeték végén ki­cserélhetően elrendezett, eloszló és védőtányér­ral egyesített égőrózsa jellemzik. A találmány szerinti'olajtüzelés egy változa­tánál a tüzelőanyagtartály lapos, lejtős fenekű bádogszelence alakjában van kiképezve, mely a takaréktűzhely fölött, védőfal mögött van elren­dezve. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának két példaképen vett kiviteli alakja van vázlatosan föltüntetve. Az 1. ábra az égési kamra hosszmetszete, a 2. ábra az elölnézete, a 3. ábra a tüzelőanyagot a tartályból az égési térbe vezető különleges csővezeték távlati képe. A 4. ábra az olajtüzelésnek egy szén vagy fa­tüzelésű takaréktűzhelyen való alkalmazását elölnézetben, az 5. ábra oldalnézetben mutatja. A 6. és 7. ábrán látható kiviteli alaknál a taka­réktűzhely fölött a fal mellett különleges tüzelő­anyagtartály kerül alkalmazásba. Az 1. és 2. ábrán a mellső oldalán nyitott, célszerűen vasbádogból készült égési kamra (l)-el van: jelölve, melynek boltozatában az égési termékek elvezetésére a (2) haránthasíték van kiképezve. Az (1) égési kamra belsejében a 3. ábrán kü­lön távlati képben föltüntetett (4) csővezeték a (3) csőbilincs segélyével az égési kamra hát­falára van erősítve. A célszerűen vörösrézből készült (4) csőveze­ték a 3. ábrán látható módon úgy van hajlítva, hogy (4a, 4b, 4c) részei közel egy síkban: fek­szenek, míg a (4d) csőrész ezen sík fölött van_ elrendezve és előre néző végére a kicserélhető (5) égőrózsa vagy égőfej van csavarolva, mely az (5a) nyílásokkal van ellátva. Az (5) égőrózsa homlokoldalára a (6) elosztó és védőtányér van erősítve, mely a lángot a köz­vetlen légáramlástól védi és a kormozást meg­akadályozva tökéletes elégést biztosít. Az egy síkban fekvő (4a, 4b, 4c) csőrészek fö­lött és a (4d) csőrész alatt az (1) égési kamra belsejében a kihúzható (7) előmelegítőserpenyő foglal helyet, mely a begyújtásnál kerül alkal­mazásba és a (4a, 4b, 4c) csőrészeket a közvet­len lánghatástól védi. A tüzelőanyag a (8) tartályból a (10) csap nyitása után a (9) tölcséren át jut be a (4) csőbe. Az (1) égési kamra úgy van méretezve, hogy a takaréktűzhely tüzterébe kényelmesen behe­lyezhető és ott megfelelően rögzíthető, adott esetben beépíthető,

Next

/
Oldalképek
Tartalom