78118. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fényív meggyujtására
Megjelent 1921. évi május hó 31-ótt. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78118. szám. VII/h. OSZTÁLY. Berendezés fónyiv meggyújtására. SIEMENS & HALSKE AKTIENGESELLSCHAFT CEG SIEMENSSTADTBAN. A bejelentés napja 1919 december hó 3-ika. Elsőbbsége 1919 julius hó 21-ike. Zárt tokban nem mindig lehet a fényívet az elektródáknak egymáshoz való közelítése által meggyújtani, akár azért, mert az elektródák mozgatása az azokat körülzáró tok miatt nehézségekbe ütközik, akár pedig azért, mert az elektródák oly anyagból állanak, amelyből érintkezés után sem képződik fénvív minden további nélkül. Ily esetekben az elektródák közelében izzódrótot rendeztek el, amely a környező gáz ionizáljása által létesíti a fényívet és amely azután kikapcsoltatik. Ily ívlámpa bekapcsolásához tehát legkevesebb két kapcsoló mozgás szükséges. A jelen találmány tárgyát képező berendezésnél ez a hátrány hiányzik; ennél az izzódrótot oly transzformátor táplálja, amelynek primértekercse az elektródákhoz van kapcsolva. •A mellékelt rajzon a találmány tárgyának két foganatosítási alakja ívlámpánál alkalmazva van íöltüntetve. A (g) lámpaburában (1. ábra) a két (e) és (f) elektróda van bezárva. Közel hozzájuk van a (h) izódrót elrendezve, amely a transzformátor (s) szekundér tekercséhez van kapcsolva. A transzformátor (p) primér tekercse ugyanazon csatlakozó drótokhoz van kapcsolva, mint az (e) és (f) elektródák. A transzformátor primér és szekundér tekercsei egyik sarkukon össze vannak egymással kötve. A váltakozó áramú (m) áramforrás szolgáltatja az áramot, a (w) ellenállás a fényív csillapításáfJPszolgál. A lámpát a (z) kapcsoló zárása által kapcsoljuk be. Ekkor a (p) príméi-tekercs, amelynek Ohm-féle ellenállása a (w) ellenálláshoz képest nagyon nagy, majdnem az egész gépfeszültség hatása alatt áll. Ennek folytán a (h) izzódrót annyi áramot kap, hogy izzásba jön és ezáltal kathódává válik oly elektromos áramlás számára, amely az (£) elektródától a gázon halad át. Ez az elektróda annyira fölhevül, hogy közte és a másik elektróda között a fényív létre jön. Abban a pillanatban azonban, amidőn a fényív megindul, a (w)-ben növekvő feszültségesés folytán a transzformátor (p) primértekercsénél a feszültség annyira csökken, hogy a (h) izzódrót megszűnik izzani. Az ismert berendezésekkel szemben az előnyök abban állanak, hogy a bekapcsoláshoz csak egyszerű kikapcsoló és egyetlenegy kapcsoló mozgás szükséges. Ennek dacára a (h) izzódrót izzása azonnal megszűnik, amint a fényív megindult, ami ennek a drótnak élettartamára döntő fontosságú. Az izzódrót elroncsolódásának veszélye általában nagyon kicsiny, mert semmi sem akadályozza azt, hogy a használatos hosszú és vékony drót helyett rövid és vastagabb drótot alkalmazzunk, mert a végeinél lévő feszültség a transzformátorban lé»ő áttételi arány megválasztása által tetszőleges kicsire szabható meg. További tökéletesbítés látható a 2. ábrán. Az abban áll, hogy a transzformátor (p) primér-és (s) szekundértekercsének oly vezető összeköttetésük van, amely a tekercsek közepéhez van kapcsolva. Ezáltal az összelrendezés szimmetriássá válik, a két (e) és (f) elektróda egyidejűleg válik izzóvá, úgy hogy a fényív meggyújtása még 'nagy gáznsyomásnál is könnyen és gyorsan megy végbe. A jelen esetben rövidre méretezett, egyenes (h) izzódrót igénybevétele ennek folytán még kisebb mértékre csökken.
