78074. lajstromszámú szabadalom • Önműködő indítókészülék gázmótorokra

Megjelent 1921. évi május hó 31-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 78074. szám. Vd/2. OSZTÁLY. Önműködő indítókészülék gázmótorokra cimű találmánya. MIHÁLY DÉNES IV. É. GÉPÉSZMÉRNÖKHALLG. BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1919 december hó 19-ike. Jelen találmány tárgya az automatikus indítók azon fajához tartozik, melyeknek működési elve a motorban visszamaradt explosióképes gázok felgyújtásával adja meg az indító impulzust. Hasonló indítók már régebben alkalmazásban vannak s nagyrészt be is vállak (pld. Bosch „Anlass-Magnet")- Működési elvük az, hogy a négy vagy többhengeres autó vagy repülőgép-motorokban, — ha elállításuk a gyújtás megszüntetésével történt — valamelyik hengerben mindig marad -explosióképes gázkeverék. Tekintettel arra, hogy a gyújtómágnes elosztókarja kényszerösszefüggés folytán ép az e hengerhez tartozó szektort érinti, elegendő az elosztón: át valamely idegen forrásból nagyfeszültségű gyújtóáramot küldeni az illető henger gyújtógyertyájába, hogy ezáltal a keverék felrobbantassék a motor indító impulzust nyerjen. Az idegen áramforrás szerepét vagy egy — a motortól független kézzel ^működésbe helyezhető magasfeszültségű mágnesfejlesztő képezi, vagy akkumulátorteleppel táplált magasfeszültségű transformátor. Jelen találmány szerint maga a gyújtómágnes (üzemmágnes) volna az, mely a motor nyugalmi helyzetében is megadná az indító impulzushoz szükséges gyújtóáramot. Ennek legegyszerűbb elérése oly módon történhetik, ha a gyújtómágnes és a motor egyébként fix kapcsolását tetszésszerint oldható tengelykapcsolóval cseréljük fel, továbbá magában a gyújtómágnes mechanizmusában az áttételkerekek kisebbikét (amelyik az '„elosztót" hajtja) egy szabadonfútó (leerlauf) fogaskerékkel cseréljük föl. Ezzel elérjük azt, hogy a mágnes ankere a rendes forgási iránnyal ellenkező értelemben forgatható anélkül, hogy az „elosztó" elmozdulna. Ila tehát pld. valamely hajlékony áttevéssel az ankertengely és egy, a soffőrűlés előtt elhelyezett forgattyú-karocska között kapcsolatot létesítünk, az álló motor üzembehelyezése a következőképen történhetik. A kocsivezető esetleg ugyanezen forgató-áttevés meghúzásával oldja a motor és a mágnestengely fix kapcsolását, mikor is az ankertengely felszabadúl s a rendes forgásirányával ellenkező értelemben forgatható lesz. Ezzel megfelelő magasfeszültségű áramot termel, mely az álló elosztókaron és az ezzel érintkező szektoron át a gázt tartalmazó henger gyertyájában szikrát idéz elő, a gáz felrobban s, a motor megindúl. Lehet a berendezést úgy is módosítani, hogy az indítás egyszerű gombnyomással történjen. Ez esetben az ankert oly rúgószerkezettel kell ellátni, mely a motor rendes üzeme alatt felhúzódva aulomatice kikapcsolódik s az anker üres forgatására elegendő mechanikai erőt akkumulál. Könnyen elérhető, hogy ugyanazon gombnyomásra a mágnes és motor fix kapcsolata oldassék, viszont a rúgó az ankerrel kapcsolódva felszabadíttassék. Fenti találmánnyal a különálló indítómágnes vagy transformátor feleslegessé válik s alkalmazásával bármely motor ellátható egyszerű alkatrészek — felcserélésével automatikus indítóval.