78028. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindennemű hamuban és salakban foglalt koksz és más tüzelőanyagmaradványoknak és vastartalmú salaktól való elkülönítésére

Í’:' < :. W‘X&ÁS Megjelent 1931. évi május lió 14-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78028. szám. lila,. OSZTÁLY. Eljárás mindennemű hamúban és salakban foglalt koksz- és más tüzelőmaradvá­nyoknak a vastartalmú salaktól Való elkülönítésére. FRIED. KRUPP AKTIENGESELLSCHAFT GRUSONWERK CÉG MAGDEBURG-BUCKAUBAN. A bejelentés napja 1919 december hó 3-ika. Elsőbbsége 1919 augusztus hó 26-ika. Tudvalévőén a kazánokból, kemencékből stb. származó égési maradványok még jelentékeny százalékmennyiségi kokszot és cl nem égett sze­net tartalmaznak. Ezen értékes alkatrészek visz­­szanyerése céljából eddig általánosságban ülepí­­tőgépekkel működő, nedves előkészítő eljárást al­kalmaztak. Az.'égési maradványokat (hamut és salakokat) előbb átszitálták, ülepítőgépeken föl­dolgozták és eközben a salakokat a koksztól és széntől a fajsúly szerint választották el. Az úszó salaknak a koksztermékből és a még el nem 'égett szénnek a salaktermékből kézimunkával való ki­válogatása után azután a termékeket víztelenítő szitákra vezették, hogy a vizet eltávolítsák. A szennyes vizet két- vagy háromrészű derítő­­medencékbe vezették és újból való fölhasználás végett tisztítás alá vetették. Az előadottakból kitűnik, hogy mily körülmé­nyes ez a nedves eljárás, mily csekély a teljesítő­képessége és milv drágák a berendezési és üzemi költségek. Ha a leírt, kézzel való fáradságos ki­válogatást elhagyták, . arra kellett iszámítani, hogy az el nem égett szén kárba vész, mert, mint­hogy a koksznál súlyosabb, az ülepítésnél a salak­­termékbe ment át; továbbá a kokszot a könnyű salak tisztátalanította, amely az ülepítésnél a koksztól el nem volt választható. Az átszitált finom anyag nem ülepítletett le, hanem építéshez törmelékül használtatott, amikor is értékes lüze­­lőanyagmennyiségek kárba vesztek. A találmány tárgyát képező eljárás a berende­zési és üzemi költségeket igen tetemesen csök­kenti és a föntemlített hátrányokat megszünteti. A találmány ama gondolatból indul ki, hogy a többé nem égethető tüzelőanyagmaradványok túlnyomóan nagyobb részének bizonyos vastar­talma van. A tüzelőanyagok ugyanis vaspyriteket tartalmaznak, amelyeknek rvastartalma azután a hamuban vasoxidul vagy vasoxidoxidul vágj vasoxid, valamint kovasavval (Si 02) összeol­vadva szilik'íok alakjában mutatkozik. Ezt a vastartalmú salakot nagymértékben koncentrált mágneses mezők magukhoz vonzzák, illetve fog­­vatartják, míg az el nem égett szénre és a kokszra a mágneses mezők befolyást nem gyakorolnak, tehát ezek nem tartatnak fogva a mágneses me­zőben. Ily módon, mint azt beható kísérletek iga­­zolták„ a hamunak erősen koncentrált mágneses mezőn való áthaladásánál a szenet, mint nem mágneses terméket, ki lehet termelni, elválasztva a mágneses mezőben Ifogvatartott vastartalmú alkatrészektől. A berendezési és üzemi költségek nagymértékű csökkentésén kívül az új eljárásnak általánosság­ban még a következő előnyei vannak: A művelet szárazon vihető véghez, úgy hogy mellékberendezések, mint víztelenítő készülékek, szivattyúk és nagy derítő kemencék elmaradhat­­nak. Az el nem égett szenet a koksszal együtt kap­juk. A legfinomabb anyag is földolgozható és^ a benne levő tüzelőanyag könnyen kitermelhető. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom