78019. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hangrezgések rezgési számának növelésére

Megjelent 1931. évi május lió 14-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78019. szám. IX/d. OSZTÁLY. Berendezés hangrezgések rezgési számának növelésére. SIEMENS & HALSKE AKTIENGESELLSCHAFT CÉG BERLIN/M SIEMENSSTADTBAN. A bejelentés napja 1916 julius hó 12-ike. Elsőbbsége 1915 augusztus hó 19-ike. Számtalan esetben célszerű valamely rezgő tömeg (hangrezgés) rezgései számának növelése, pl. hogy valamely hangot jobban hallhatóvá tegyünk. A jelen találmány szerint ez azáltal tör­ténik, hogy egy húrt, szalagot vagy effélét, mely két pont közt van kifeszítve, transzverzális (ke­reszt-) rezgésekbe hozunk. Ez a transzverzálisan rezgő test, egyik, vagy mindkét végével, egy második, rezgésre képes testbe kapaszkodik, pl. egy második húrba, egy membránba, vagy effé­lébe, és pedig úgy, hogy utóbbi szintén rezgésekbe jöhet. A második test ekkor mindig az első tesl kétszeres rezgési számával rezeg, ha az első test úgy végzi rezgéseit, hogy minde.n teljes rezgés közben kétszer megy át a nullhelyzeten. Ha csak egyoldalúan rezegne az első test transzverzális rezgései közben, úgy hogy minden rezgésekor egy nullhelyzethez közeledik és, anélkül, hogy ezen keresztülment volna, ismét visszaleng ere­deti helyzetébe, akkor a rezgési szám megkét­szereződése a második rezgő testben nem követ­keznék be. A mellékelt rajzon egy ilyenfajtájú elrendezés van vázlatosan bemutatva. Itt (a) egy tokot jelöl, melyet egy (b) membrán zár el. A membrán közepébe egy (c) húr, vagy szalag kapaszkodik, melynek másik vége a tokl'alon van megerősítve. A (c) húr valamely, pl. önmagábanvéve ismert módon, egy (dl, d2) elektromágneses berendezés segélyével rezgésekbe hozható. Nullhelyzetében a (c) húr ki van egyenesedve. Ha a (dl) elektro­mágnes felé leng ki ezen nullhelyzetéből, akkor meghajlik, mert végei, melyek a (b) membránon, illetve az (a) tokon vannak megerősítve, egy­máshoz közelednek. A (b) membrán tehát befelé, az (a) tokba behúzódik. Ha a (c) húr, rezgési idejének második negyedrészében, ismét a null­­helyzet felé leng, akkor a (b) membrán is újból eredeti helyzetébe tér vissza. Ha most a (c) húr a másik oldalra, (d2) felé leng ki, akkor a (b) membrán újból az (a) tok belseje felé mozog és azután ismét visszatér eredeti helyzetébe, midőn a (c) húr ismét visszaleng nullhelyzetébe. A (c) húr tehát egy teljes rezgést végezett, mialatt a (b) membrán két teljes rezgést. A viszonyok nem változnak meg, ha a (c) húr helyett egy rudat használunk, mely a (b) membrán és az (a) tok fala közé van befogva és hasonlóan, mint a (c) húr, transzverzális rezgéseket végez. Szükség esetén a leírt berendezés többszörösen alkalmazható, úgy hogy a második rezgőtest (pl. egy húr) rezgési száma ismét, azonos módon, megkétszereződik. Ehhez csak arra van szükség, hogy a második húr egyik vége ismét valamely rezgésre képes testbe úgy kapaszkodjék be, hogy a második húr rezgésekor a harmadik rezgőtest rezgéseinek megkétszereződése következzék be. Minthogy a második húr rezgéseinek amplitú­dója általában tetemesen kisebb, mint az első húr rezgéseié, ezért gyakran az amplitúdó növelésére lesz szükség, mely célra számtalan segédeszköz ismeretes. Történhetik pl. ez egy nagyobb mem­bránról egy kisebbre való hidraulikus átvitel se­gélyével. Sok esetben azonban az amplitúdó csők-NyOMDAUlB/ti$

Next

/
Oldalképek
Tartalom