78007. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyapot-. gyapjú, pamut, vagy selyemkócszerű fonatnak viskoseoldatból való előállítására
Megjelent 1921. évi május hó 14-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 78007. szám. XIV/alo OSZTÁLY. Eljárás gyapot-, gyapjú-, pamut- vagy selyemkócszerű fonatnak viscoseoldatokból való előállítására. G^ANZFÁDEN A.-G. CÉG PETERSDORFBAN. A bejelentés napja 1918 december hó 5-ike. Elsőbbsége 1918 február hó 22-ike. Tudjuk, hogy a műselyem-kcszítniények gyártásánál használatos viscoseoldatok előállításánál a cellulózát elsősorban alkálilúggal való igen messzemenő hydratizálásnak kell alávetnünk, mivel a celluloze csak akkor változik szénkéneg behatása ailatt alkalikus vízben olyan higanfolyó és egyenletes oldattá, hogy teljesen sima fölületü és igen fényes fonalak előállíthatok legyenek. A cellulóze helyesmérvü hydratizálására 2—5 nap szükséges és az ilyen hydratcellulózeből előállított viscoseoldatnak még legalább is további 4 napig kell érme, mielőtt megfonható lesz. Az azonnal való megfonás esetében teljesen fénytelen, törékeny fonat áll elő, mivel az erősen hydratizált cellulóze a koagulációs fürdőben oly diffuzióképtelen alakban csapódik ki, hogy a fonalba zárt és erősen bontó oldatreagensek a fonal falát szétbontják. A fokozódó éréssel tudvalevőleg a marónátronnak és a szénkénegnek nagyobb része a cellulózealkalixanthogenát ¡molekulájából ismét kiválik, úgy hogy ezután a cellulózehydrátnak zavartalan kicsapása enyhe kicsapófürdők segélyével lehetségessé válik. , Az egész eljárás igen költséges és időt rabló, mivel a műselyem számára alkalmas fonatoldat előállítása körülbelül 9 napot vesz igénybe, ezen egész idő alatt meghatározott hőmérsékleteket kell betartanunk, a fonatanyag raktározására igen terjedelmes berendezés kell és végül az oldat fonása alkalmával komplikált fonófürdőket kell használnunk. A fényűzési cikknek tekintendő müselyem előállításánál eddig a költsékérdés mérvadó szerepet nem játszott. A tervbevett gyapjúszerü fonat előállításánál, ami gyapjú és gyapot hiánya folytán a mai kor követelménye, abból a föltevésből indultunk ki, hogy a cellulózának eddig alkalmazott messzemenő hydratizálása nem kívánatos, mivel csakis a rost szilárdsága fontos, nem pedig a nagy fényesség elérése, ha arról van szó, hogy a termék a hiányzó természetes rostok pótlására vagy hártyák előállítására szolgáljon. A gyakorlatilag megejtett kutatások alapján meg lehetett állapítani a cdl'ulose hydratizálásának azon megfelelő legkisebb mértékét, amely mellett a cellulóze a xanthogonattá való átalakulása után még teljesen föloldódott. Jelen találmánynál az újdonság az. NVOMDAW/B/fe — ^ _ -
