77964. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence világítógáznak tőzegből és hasonló tüzelőanyagokból való előállítására
Megjelent 1921. évi május hó 14-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 77964. szám. II/b. OSZTÁLY. Eljárás és kemence világítógáznak tőzegből és hasonló tüzelőanyagokból való előállítására. GYLLENRAM BERTIL RUDOLFSSON BÁNYAMÉRNÖK TRESTENA SKARABAN (SVÉDORSZÁG). A bejelenté* napja 1918 julius hó 2-ika. Elsőbbsége 1918 március 5. és 1910 novcember hó 25-ika. Jelen találmány tárgya eljárás és kemence világítógáz előállítására tőzegnek és hasonló tüzelőanyagoknak retortákban való hevítése által. A találmány célja egyrészt a világítógáz előállításánál melléktermékek főleg ammoniak és kátrány képződését megkönnyíteni és másrészt a tőzeg hevítésénél képződő különböző gázokat, melyek magukban véve a világítógázban nem kívánatosak, szétbontani, amennyiben ezen gázok szétbontásuk után a világítógáz hőértékét fokozzák. Kísérletek alapján be'gazolást nyert, hogy az ammoniak és kátrány képződése a tőzeg hevítésénél vízgőznek a tőzegbe való bevezetése által, még pedig mialatt a tőzeg a hevítés egy bizonyos állapotában van, megkönnyíttetik. Minthogy azonban a retortába adagolt tőzeg mindig több-kevesebb vizet tartalmaz és ez a víz tudvalevőleg legnagyobb részében a tőzegből eltávozik, miközben utóbbi a hevítés első folyamatában van, ezt a körülményt a jelen találmány értelmében úgy használhatjuk ki, hogy a gázokat, melyek a relorta mindazon részeiben képződnek, melyekben ii tőzeg a hevítés említett állapotában van, onnan elvonjuk és a retorta azon" részébe vezetjük, melyben a tőzeg azt a hőmérsékletet érte el, melynél a kátrány képződik. A retorta azon részében, mely a vízgőz elvezetésére és bevezetésére való föntemlített helyek között fekszik, a tőzeg oly hőmérsékleten van, melynél a vízen kívül szénsav is távozik. Az ezen részben fejlesztett gázokat szintén elvezetjük a retortából és annak legalsó részébe újból bevezetjük, ahol a tőzeg a fölhevítés legmagasabb fokát elérte, oly célból, hogy egyrészt az ammoniak-képződést megkönnyítsük és másrészt, hogy a gázok szélbontását létrehozzuk és a világítógázzal való keverés után utóbbi hőértéke fokoztassék. A fentiekkel összhangzásban tehát a retorta tartalmát a találmány értelmében négy különböző részre vagy csoportra osztjuk, melyek közül ha a hevítés a retortában pl. 0°-tól 900°-ig terjed, az első részben a hőmérséklet ü°-tól 3000 -ig terjed; ezen részben a szárítófolyamat megy végbe; a második részben a hőmérséklet 300° és 500° között van, mely szénsavképző szakasznak nevezhető; a harmadik részben a hőmérséklet 500° és 700° között fekszik, mely kátrányképző folyamatnak nevezhető; míg a negyedik rész 700° és 900° közti hőmérsékletnél oly állapotban van, mely gázosítófolvamatnak nevezhető. A gázok tehát aj jelen találmány értelmében a fent megadott célból a retorta egyik vagy több részéből ennek más részeibe vezettetnek és pedig egyrészt azon részből, mely a szárítási folyamatban van azon részbe, mely a kátrányképző állapotban van és másrészt azon részből, mely a szénsavképző folyamatban van az elgázosító folyamatban levő részbe. A fentemiileit fokozat! számok, melyek a retorta különböző részei vagy csoportjai közti különbség meghatározása céljából adattak meg, természetesen csak példaként tekintendők. Természetes továbbá az is, hogy a gázoknak a l-etorta egyik részéből a másikba való vezetésére •
