77942. lajstromszámú szabadalom • Kézelőgomb

Megjelent 1921. évi április hó 30-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 77942. szám. ‘ I/i. OSZTÁLY. Kézelőgomb. I> BAJTAY MIHÁLY JÓSZÁGIGAZGATÓSÁGI FŐTANÁCSOS BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1919 október hó 16-ika. Az eddig használatos kézelőgombok rögzítő­­elemei úgy akkor, ha a gombbal szilárdan össze vannak kötve, mint abban az esetben is, ha a gombok füleibe kapcsolódó, különálló részeket képeznek, rugókkal és csuklókkal működnek. Ezen könnyen tönkremenő elemek alkalmazásá­nak szükségessége a használatos kézelőgombok, illetve kézelőgombzárak lényeges hátrányát ké­pezi, amennyiben a rugók kifáradása vagy letö­rése, illetve a csuklók csapjainak kikopása igen gyakran a kézelőgomb elvesztését okozza. A találmány tárgya oly kézelőgomb, melynek zárásához rugókra és csuklókra nincs szük­ség. A gomb egyetlen drótdarabból olyképen van alakítva, hogy a drótdarab közepe kengyelalakban van meghajlítva, míg a drót­darab végeiből a kengyelre lényegben merő­leges, nyitott fej van kiképezve. Ezen kézelő­gomb bármilyen füles gombbal együtt használ­ható, amikor is a drótdarab kengyelalakú része a gomb fülén megy keresztül és a gomb fogva­­iartására szolgál, míg a drólvégekből képezett fej a kézelőgomb másik fejét képezi. Használhatunk azonban a találmány értelmében kiképezett kél kézelőgombot is kettős gomb gyanánt, mely eset­ben a gombok kengyelei egymásba fogódznak. Azáltal, hogy a találmány szerinti kézelőgomb­nak sem rugói, sem pedig csuklói nincsenek, a gomb korlátlan tartóssága, emellett gyártása egy­szerű és olcsó. A mellékelt rajzon a találány értelmében kiké­pezett kézelőgomb foganatosüási alakjai látha­tók. Áz • 1. ábra a drótból hajlított gombot füles gomb­bal kapcsolatban mutatja, míg a 2. ábra két egymással kapcsolódó drótgombol szemléltet. A 3. és 4. ábra az 1., illetve 2. ábrán látható gom­bokat kézelőn alkalmazva tünteti föl. Az 5. ábra a gombfejek különböző kiképzéseit mu­tatja. A találmány értelmében a gombot egyetlen drótdarabból olyképen hajlítjuk, hogy a drót­­darab közepe az (a) kengyelt képezi, míg a drót­­darab (b, b) végei a kengyelre lényegben merő­leges, nyitott fejet alkotnak (1. és 2. ábra). Ezen fej egyúttal díszt is képez és a legkülönbözőbb alakú lehet (5. ábra). Ha az (a, b) drótgombot a (c) füles gombbal kapcsolatban használjuk (1. és 3. ábra), akkor a (c) gomb fülét az egyik oldalról a kézelőnek egy­más mellé helyezett mindkét gomblyukán áldug­juk, úgy hogy a fül a (c) gomb fejével ellen­tétes oldalon fekvő gomblyukból kilép. Most a drólgomb egyik (b) végét a (c) gomb fülén átdug­juk és a drótgombot addig forgatjuk, míg az (a) kengyel a (c) gomb fülében fekszik, mire a (c) gombot visszahúzva, az (a) kengyelt a kézelő belső oldalára, a kapcsolóelemek szokásos helyére hozzuk. A kengyelre merőleges drótfej ezáltal a 3. ábrán látható helyzetbe kerül. Két drótgombnak együttes alkalmazása eseté­ben (2. és 4. ábra) az eljárás ugyanaz, csakhogy itt a füles gomb füles helyébe az egyik drótgomb kengyele lép. Két drótgomb használatánál az (a) kengyelek belső vége célszerűen a 2. ábrán látható módon a kengyel síkjára szögben le van gör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom