77919. lajstromszámú szabadalom • Szeletelőkés

Megjelent 1921. évi április lió .'50-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEIRAS 77919. szám. XVIII/a. OSZTÁLY. Szeletelőkés. SCHRIFFERT MÁTYÁS KERESKEDŐ BUDAPESTEN ÉS MIHÁLOVITS ANTAL MŰEGYETEMI GÉPFELÜGYELŐ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1919 október hó 9-ike. A találmány tárgya szeletelőkés tök vagy répa szeletelésére szolgáló gyaluk­hoz. A tök vagy savanyítani való répa négyszögkeresztmetszetű szeletekre sze­letelendő; az ezen célra szolgáló gyaluk­nak előállításuk nehézkessége és arány­lagos költségessége mellett azon hátrá­nyuk volt, hogy vágás közben a haránt­szeletelőkéseknek a hosszpenge fölé ki­álló csúcsai a kezet könnyen megsértet­ték, továbbá az egyenként és csupán egyik oldalukkal a gyaludeszkába vert, egyébként azonban szabad harántszele­telőkések könnyen elgörbültek, miáltal a vágást nehezen és szabálytalanul végez­ték és végül a gyalu a vágás közben könnyen eltömődött. Mindezen hátrányokat kiküszöböli a találmány szerinti szeletelőkés, melyet az jellemez, hogy a hosszpenge a belőle ki­csákozott és derékszögben lehajlított, vele egyik oldalukon összefüggő haránt­szeletelőkések vágóéleit elfödi. A mellékelt rajz mutatja a találmány szerinti szeletelőkés ill. tökgyalu egy pél­daképem megoldását. 1.. ábra a szeletelőkés fölülnézete, 2. ábra annak hosszmetszete az 1. ábra 2—2 vonala szerint és 3. ábra a gyaludeszkára erősített szele­telökés keresztmetszete az 1. ábra 3—3 vonala szerint. A szeletelőkés egyetlen (a) lemez­darabból áll, mely a hosszpengét alkotja és amelyből a (b) harántszeletelőkések ki vannak csákozva és derékszögben föl vannak hajlítva úgy, hogy egyik (c) szé­lükkel az (a) hosszpengével összefügg­nek. Az (a) hosszpenge (d) vágóéle a harántszeletelőkések (f) vágóélén túl áll/ úgy hogy ezeket az (a) hosszpenge elfödi. A szeletelőkés ily szerkezete mellett rendkívül egyszerűen, egyetlen csákozó művelettel állítható elő egyetlen darabból és a gyaludeszkára való fölerősítése is igen egyszerű, amennyiben csupán a (g) lyukakon átvert két szög segélyével szö­gezendő föl. A széles sávot legyaluló (d) él könnyen köszörülhető élesre és utólag is könnyen élesíthető. A(b) harántszeletelő­kések pedig egyik oldalukon (c)-nél szi­lárdan összefüggnek az (a) lemezzel, míg másik széllük az (i) deszkára fekszik föl, sőt a (h) csúcs a fa anyagába kissé behatol, úgy hogy a (b) kések használat

Next

/
Oldalképek
Tartalom