77909. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű robbanómótor
Megjeí,ent 1921. évi április lié :>0-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 77909. szám. Vd/2. OSZTÁLY. Kétütemű robbanó mótor. GEBAUER FERENC GÉPÉSZ, GEBAUER LÁSZLÓ, GEBAUER ÁGOSTON GÉPLAKATOSOK ÉS GEBAUER KÁROLY VASESZTERGÁLYOS GYŐRBEN. A bejelentés napja 1919 február hó 12-ike. Elméleti meggondolások alapján a kétütemű motornak kétszeres teljesítményt kellene adnia, mint az ugyanazon méretű hengerrel és ugyanannyi fordulatszámmal biró négyütemű motornak. Ennek dacára a gyakorlatban elterjedt kétütemű motorok munkateljesítménye a négyütemüekénél nem lényegesen nagyobb, gázfogyasztása több és végül az egész gép aránytalanul nehezebb. A régebbi szerkezetű motoroknál, melyek gáz- és levegőkeverék képzésével dolgoznak, az égéstermékek kihajtása és a töltés túllépése a keverékszivattyúból a henger felé, nyitott kibocsátó-szelep mellett egyidejűleg történik, de hogy eközben az uj töltés egy része is nem távozik-e el, nem ellenőrizhető. Amellett az a körülmény, hogy a kieresztő-szelep a löketnek már 3 /4 részénél záródik, azzal a hátránnyal jár, hogy a hengerben jóval több égéstermék marad vissza, mint a négyütemű motornál. Ujabb szerkezetű gépeknél, ahol a tüzelőanyag csak a sűrítő löket végén nyomul be, kedvezőbb munkaviszonyokat érnek el. Ugyanis itt a gáz elillanása ki van zárva, legfeljebb levegő távozhatik kihasználatlanul. Valamennyi kétütemű motornál azonban idő szükségeltetik az égési levegő kipuífogására, amit csak úgy érünk el, hogy a munka és a sűrítőlöket egy részét föláldozzuk. A jelen találmány tárgyát oly kétütemű robbanómotor alkotja, mely a föntebb fölsorolt hátrányok kiküszöbölését van hivatva a lehetőségig biztosítani. Kisebb súlya mellett, gazdaságosabb fogyasztással aránylag nagyobb munkateljesítményt eredményez. A mótor működésének lényege abban áll, hogy a munkalöket alatt a dugattyú alatti (mögötti) térben levő tüzelőanyagkeverék komprimálásának egy részét a dugattyú végzi el, valamint, hogy egy, a dugattyú alatt és fölött lévő tér összeköttetésére szolgáló csatornának a munkalöket végén való megnyitására a dugattyú falában alkalmas nyílás van kiképezve. A robbanás megtörténte után a dugattyú lefelé halad és elzárja a beömlést. A löket vége felé előbb megnyitja a kipuffogást, azután pedig a falában lévő nyílás révén az alatta és fölötte lévő tér összeköttetésére szolgáló csatornát. A dugattyú legmélyebb helyzetében ez összekötő csa-