77837. lajstromszámú szabadalom • Tartóállvány szélvédőtblákhoz

Megjelent 1921. évi április lió 8-án. M A G YA R KIR Á LYI YS& SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 77887. szám. XXa/2. OSZTÁLY. Tartóállvány szélvédőtáblákhoz. TRAUGOTT GOLDE CÉG GERABAN (REUSS). A bejelentés napja 1919 december hó 12-ike. Elsőbbsége 1919 szeptember hó 26-ika. Jelen találmány tárgya tartóállvány erőjárművek szélvédőtábláihoz. A találmány lényege abban áll, hogy a kocsiállvánv megerősítési pontjai és a táblatartó közötti távolság tetszés szerint beállítható. A beállítás vagy azáltal érhető el, hogy az állvány karjai összecsappanhatóan vannak kiképezve, vagy pedig azáltal, hogy az állványkarnak egymás fölött elrendezett két része között az egyik ide-oda tolható, míg a másik része egy központos, vagy kettős csuklóval van ellátva. Ezen új berendezés segélyével a szélvédőtábla-gyorsan és egyszerű módon tetszés szerinti helyzetbe hozható. Az 1. ábra az egyik foganatosítási alaknak elölnézete. A 2. ábra fölülnézete összecsappant helyzetben. A 3. ábra oldalnézete nyitott helyzetben. A 4. ábra egy második foganatosítási alaknak elölnézete. Az 5. ábra felülnézete. A 6. ábra oldalnézete. Az állvány karjai (a)-nál a kocsira csuklósan vannak erősítve. Minden kar a három (b, c) és (d) részből áll, melyek (e) és (f) csuklók révén vannak egymással összekötve. Ezen kar (g)-nél a táblatartóval egy csukló segélyével van összekötve. Utóbbi a (h) szélvédőtáblával van ellátva. Mint a rajzból megállapítható, az állvány ezen szerkezete mellett a (h) tábla a vezető üléséhez képest szükség szerint beállítható. A 2. ábra szerint a tábla a vezető közvetlen közelben van, míg a 3. ábra szerint teljesen, ki van tolva. A 4—6. ábra szerint az állvány minden karja a fölső (i) és az alsó (k) részből áll. A fölső (i) rész két (m) és (n) részből áll, melyek egymásba tolhatók. Az alsó (k) rész az (o) csuklós rud révén két (p) és (q) részre van osztva. Az állvány olykép állítható be, hogy az (n) rész kisebb vagy nagyobb mértékben az (n) részből kihuzatik. A 6. ábra szerint az (o) csuklósrud a (p) és (q) részekkel egyenes vonalat képez. Ha az (n) rész az (m) részbe betolatik, akkor az (o) rud (r) forgáspontja körül elforgattatik, miáltal a (k) rész megrövidíttetik. Midőn ezen részek teljesen kihúzott helyzete't foglalnak el (6. ábra), akkor ezen részek az (o) rud révén kitolt helyzetükben tartatnak.