77824. lajstromszámú szabadalom • Berendezés árványi, növényi vagy állati eredetű anyagoknak elektroosmosis segélyével való víztelenítésére

Megjelent 1921. évi április lió 8-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 77824. szám. VII/i. OSZTÁLY. Berendezés ásványi, növényi vagy állati eredetű anyagoknak elektroosmozis segélyével való víztelenítésére. ELEKTRO-OSMOSE AKTIENGESELLSCHAFT (GRÁF SCHWERIN GESELLSCHAFT) CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1918 junius hó 1-je. Elsőbbsége 1917 julius hó 3-ika. A jelen találmány berendezésre vonatkozik ásványi, növényi vagy állati eredetű anyagoknak elektroosmozis segélyével való víztelenítésére, melynél a két elektróda egyik ismert módon dobnak van kiképezve. Az ismert ilyen fajtájú víztelenítő berendezésektől a találmány tárgya abban különbözik, hogy itt a dobalakú elektródával egy a másik elektródát képező végnélküli szalag működik úgy együtt, hogy mindkét elektróda ugyanazon irányban és ugyanolyan sebességgel forog körül, mimelleti a végnélküli szalag távolsága a dobtól a mozgási irányban folytonosan csökken. A dobalak az anódához, a végnélküli szalagalak pedig a katódához használható célszerűen, míg a víztelenítő anyagot a dob és a szalag közt lévő hézagba vezetjük be. Az elektródák elrendezésének és mozgatásának ez a módja azzal az előnnyel jár, hogy sebességkülönbségek és ezzel kontaktuszavarok föl nem léphetnek, ami éppen az eléktroosmotikus folyamat szempontjából igen fontos. Azonkívül az egyetlenegy, folytonosan forgó (körülfutó) szalag alkalmazásával a többi részre osztott katódával ellátott ismert elrendezéseknél föllépő hátrányok elkeriiltetnek, melyek mindenekelőtt abban nyilvánulnak meg, hogy a katóda megszakítási helyei az anyag egyenletes keresztülvezetéisét rendkívül megnehezítik és az áramelosztást is kedvezőtlenül befolyásolják. Minthogy továbbá a katóda pályája a dob és a szalag közt lévő távolság folytonos csökkenése folytán folytonosan közeledik az anódához, ezérlj az anyag elektromos ellenállásának teljesen ugrásmentes (folytonos) nagyobbodása következik be a szállítási úttal növekedő víztelenítési foknak megfelelően. Célszerűen úgy képezzük ki a szalagalakú elektródát, hogy a szalag, a dobtól való távolsága tekintetében, beállítható és rugalmasan nyomódik rá a kezelendő anyagra. Anóda és katóda gyanánt dob, illetve szalag használata folytán ekkor lehetővé válik, hogy az egész katódapálya mentén a távolságot egyenletesen szabályozzuk. Rövidzárlat el'ke-